A tengeri tápláléklánc összekapcsolása az úgynevezett mikroszkopikus lényekkel kezdődik plankton. A fotoszintézist végző nagyon kis organizmusokon alapuló trofikus lánc kezdete, amely számos tengeri élőlény táplálékalapja. Ez a plankton nagy jelentőséggel bír az ökoszisztémák és a tengeri élet fejlődése szempontjából.
Ezért ezt a cikket annak szenteljük, hogy megmondjuk, mi a plankton, mennyire fontos és milyen jellemzői vannak.
Mi a plankton
A Plankton egy olyan organizmuscsoport, amely az óceáni áramlatok mozgásán keresztül lebeg. A plankton szó vándor vagy vagabondot jelent. Ez a organizmuskészlet nagyon sok, sokféle és élőhelye van az édesvizeknek és a tengervizeknek egyaránt. Egyes helyeken akár billió egyed koncentrációját is elérhetik, és a hidegebb tengerekben megnőnek. Egyes lencsés rendszerekben, például tavakban, tavakban vagy konténerekben, amelyekben a vizek nyugalomban vannak, planktont is találunk.
Különböző típusú planktonok vannak az étrendjük és az alakjuk szerint. Meg fogunk osztani közöttük:
- Fitoplankton: Növényi jellegű planktonfajta, amelynek aktivitása nagyon hasonló a növényekhez, mivel fotoszintézis útján nyerik az energiát és a szerves anyagokat. Képes a fotikus vízrétegben élni, vagyis a tenger vagy a víz azon részén, ahol közvetlen napfényt kap. Körülbelül 200 méteres mélységig létezhet, ahol a napfény mennyisége egyre alacsonyabb. Ez a fitoplankton főleg cianobaktériumokból, kovafélékből és dinoflagellátumokból áll.
- Zooplankton: Ez egy állati természetű plankton, amely fitoplanktonból és más, ugyanabban a csoportban élő szervezetekből táplálkozik. Főleg rákokból, medúzákból, hallárvákból és más kisebb élőlényekből áll. Ezek a szervezetek az élet idejétől függően megkülönböztethetők. Vannak olyan szervezetek, amelyek egész életében a plankton részét képezik, és holoplanktonnak hívják őket. Másrészt azokat, amelyek csak egy részét képezik a zooplanktonnak életük során (általában akkor, amikor ez a lárva stádiumuk), meroplankton néven ismerik.
- Bakterioplankton: Ez a fajta plankton, amelyet baktériumközösségek alkotnak. Fő feladatuk a detrit lebontása, és fontos szerepet játszanak egyes elemek, például szén, nitrogén, oxigén és foszfor biogeokémiai ciklusaiban. Élelmiszerláncokban is bekerül.
- Virioplankton: mindazok a vízi vírusok. Főleg bakteriofág vírusokból és néhány eukarióta algából állnak. Fő feladata a tápanyagok biogeokémiai ciklusokban történő újramineralizálása és a trofikus lánc részét képezi.
A mikroorganizmusok jellemzői
A plankton legtöbb organizmusa mikroszkopikus méretű. Ez lehetetlenné teszi szabad szemmel való látást. Ezen organizmusok átlagos mérete 60 mikron és mm között mozog. A vízben létező plankton különféle típusai a következők:
- Ultraplankton: Kb. 5 mikron méretűek. Ezek a legkisebb mikroorganizmusok, amelyek baktériumokat és kis flagellátumokat tartalmaznak. A flagellátus azok a szervezetek, amelyeknek lobogója van.
- Nanoplankton: Körülbelül 5-60 mérat méretűek, és egysejtű mikroalgákból állnak, például kis diatómákból és kokkolitofórokból.
- Mikroplankton: Nagyobb méretük 60 mikron és 1 milliméter között van. Itt találunk egysejtű mikroalgákat, puhatestű lárvákat és copepodákat.
- Mezoplankton: ekkora méretű organizmusok, és emberi szem is látható. 1 és 5 mm közötti, hallárvákból áll.
- Macroplankton: mérete 5 és 10 centiméter között van. Sargasso, salpa és medúza jön ide.
- Megaloplankton: 10 cm-nél nagyobb méretű szervezetek. Itt van a medúza.
A planktonban jelenlévő összes organizmus különböző testalkattal rendelkezik, és megfelel annak a környezetnek az igényeire, amelyben él. Ezen testi szükségletek egyike a víz felhajtóereje vagy viszkozitása. Számukra a tengeri környezet viszkózus, és a vízben való mozgáshoz szükségük van az ellenállás leküzdésére.
Számos stratégia és adaptáció ösztönzi az úszó vizet a túlélés valószínűségének növelése érdekében. Növelje a testfelületet, építsen be zsírcseppeket a citoplazmába, a páncélt, a vakokat és az egyéb szerkezeteket különböző stratégiák és adaptációk, hogy túlélhessék a különböző tengeri és édesvízi környezeteket. Vannak más szervezetek is
Jó úszóképességgel rendelkeznek, és ez köszönhető a flagellának és más mozdonyfüggelékeknek, például a copepodoknak. A víz viszkozitása a hőmérséklet függvényében változik. Bár nem szabad szemmel mutatjuk meg magunkat, a mikroszkopikus élőlények mégis észreveszik. Melegebb vízterületeken a víz viszkozitása alacsonyabb. Ez befolyásolja az egyének felhajtóerejét. Emiatt a diatómákban ciklomorfózis alakult ki, amely képes különböző testformák kialakítására nyáron és télen is, hogy alkalmazkodjanak a víz viszkozitásához a hőmérséklet függvényében.
A plankton fontossága
Mindig azt mondják, hogy a plankton minden tengeri élőhely fontos eleme. Fontossága az élelmiszerláncban rejlik. Az élőlények közösségéről szól, ahol létrejönnek a termelők, a fogyasztók és a bontók közötti trofikus hálózatok. A fitoplankton képes a napenergiát a fogyasztók és a lebontók számára egyaránt elérhető energiává alakítani.
A fitoplanktont a zooplankton, valamint a húsevők és mindenevők fogyasztják. Ezek más organizmusok ragadozói, és a lebontók kihasználják a dög előnyeit. Így alakul ki a teljes tápláléklánc a vízi élőhelyeken. A plankton az egész lánc első láncszemeként az összes tengeri élet legfontosabb elemévé válik.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a planktonról és annak jelentőségéről a tengeri ökoszisztémákban.