Bizonyára ezerszer láttátok már télen az éjszakák során, hogy az autók vízzel impregnálják. Ezeket a vízcseppeket harmatnak nevezik. Sokan nem tudják mi a harmat és hogyan jön létre. A meteorológiában harmatpont néven ismert, és jellemzői a környezeti feltételektől függenek.
Emiatt ezt a cikket annak szenteljük, hogy elmondjunk mindent, amit tudni kell arról, hogy mi a harmat, hogyan keletkezik és mik a jellemzői.
mi a harmat
A harmatpont fogalma arra a pillanatra vonatkozik, amikor a légkörben lévő vízgőz lecsapódik, és a hőmérséklettől, fagytól, ködtől vagy harmattól függően keletkezik.
A harmatban mindig van vízgőz a levegőben, melynek mennyisége a páratartalomtól függ. Amikor a relatív páratartalom eléri a 100%-ot, a levegő telítődik és eléri a harmatpontot. Fontos megjegyezni, hogy a relatív páratartalom a kapcsolat a levegőben lévő H2O gőz mennyisége és az azonos hőmérsékleten létező maximális H2O mennyiség.
Pl. amikor a relatív páratartalom 72% 18ºC-on, a levegő vízgőztartalma a 72ºC-os maximális vízgőz mennyiség 18%-a. Ha ezen a hőmérsékleten elérjük a 100%-os relatív páratartalmat, akkor elérjük a harmatpontot.
Így a harmatpont akkor érhető el, ha a relatív páratartalom nő, miközben a hőmérséklet nem változik, vagy ha a hőmérséklet csökken, de a relatív páratartalom változatlan marad.
Főbb jellemzők
A fentieken kívül érdemes még további érdekességeket tudni a harmatpontról, mint pl.
- Az ember számára ideális harmatpont a 10º.
- A meteorológia szakértői szerint ezzel a tényezővel meg lehet állapítani, hogy a bőr külső rétegei milyen könnyen vagy akár milyen erősen melegszenek fel.
- Azokon a helyeken, ahol úgy ítélik meg, hogy magas a harmatpont, például 20 fok felett, állapítsa meg, hogy a pára és a hőhullámok érzete nagyon hangsúlyos-e. Ez azt jelenti, hogy az ember teste nehezen izzad és jól érzi magát.
- Ennek az egészségnek az eléréséhez, becslések szerint a harmatpontnak 8º és 13º között kell lennie, miközben nincs szél, a hőmérséklet eléri a 20º és 26º közötti értékeket.
Pontosabban, a harmatpontok jelenlegi táblázata és besorolásuk a következő:
- Nagyon száraz levegő: Harmatpont -5º és -1º között.
- Száraz levegő: 0º és 4º között.
- száraz wellness: 5-7.
- Maximális wellness: 8º és 13º között.
- Nedves wellness. Ebben az esetben a harmatpont 14º és 16º között van.
- nedves hő: 17º és 19º között.
- Fullasztó nedves hő: 20º és 24º között.
- Elviselhetetlen hőség és magas páratartalom: 25º vagy magasabb harmatpont.
Ha visszamegyünk a korábbi értékekhez, akkor azt mondhatjuk, hogy ha a hőmérséklet 18°C marad, a relatív páratartalom pedig eléri a 100%-ot. eléri a harmatpontot, így a levegőben lévő víz lecsapódik. Tehát vízcseppek (köd) lesznek a légkörben és vízcseppek (harmat) a felszínen. Természetesen ezek a szuszpenziók vagy vízcseppek a felszínen nem nedvesednek át, mint a csapadék (eső).
harmatpont mérések
A sűrített levegőben kialakuló kondenzáció problémás, mivel eltömődött csövekhez, mechanikai meghibásodásokhoz, szennyeződéshez és fagyáshoz vezethet. A levegő összenyomása növeli a vízgőz nyomását, ami növeli a harmatpontot. Ezt fontos szem előtt tartani, ha a mérések elvégzése előtt levegőt enged ki a légkörbe. A mérési pont harmatpontja eltér a folyamatban lévő harmatponttól, a sűrített levegő harmatpont-hőmérséklete szobahőmérséklettől, sőt speciális esetekben akár -80 °C-ig (-112 °F) is változik.
A légszárítási képesség nélküli kompresszorrendszerek általában szobahőmérsékleten telített sűrített levegőt állítanak elő. A fagyasztva szárítóval felszerelt rendszerek a sűrített levegőt egy hűtött hőcserélőn vezetik át, amely kicsapja a vizet a légáramból. Ezek a rendszerek általában legalább 5°C (41°F) harmatpontú levegőt állítanak elő. A szárítórendszerek elnyelik a vízgőzt a légáramból, és szükség esetén -40°C (-40°F) harmatpontú és szárazabb levegőt tudnak előállítani.
Kapcsolat a faggyal és a köddel
Kétségtelen, hogy a nedves növényzet sok természetfotós számára ihletet adott. És bár kisebb mértékben, de még mindig látható néhány olyan városban, amely ellenáll a hőmérők csökkenésének. Ezekben a szerencsés esetekben láthatja majd a fényben, hogyan nyernek új erőt a természetben a levelek és néhány pókháló. Harmat ez, a víz és a növények kombinációjának érdekes kifejezése.
A harmat a fizika és a meteorológia közötti jelenség, amely csak akkor fordul elő, ha a levegő telített. Ugyanis, amikor meghaladja a gőzállapotban lévő víz visszatartó maximális képességét. Ha ezt a határt túllépjük, a levegő telítődik, és vízcseppek kezdenek képződni, és megtelepednek a természet alapjain. Ez a harmatképződés alapvető mechanizmusa.
A felületi hőveszteség is okozhat ilyen hagyományos vízcseppeket, ha a környezet páratartalma nem túl magas. De ha a talajban lévő összes nedvesség közvetlenül elpárolog, ezek az apró cseppek a népszerű ködöt hozzák létre.
A harmatjelenségre jellemző a tiszta, szélcsendes égbolt és az éjszakai párás levegő, különösen tavasszal és ősszel.. De ez egy olyan folyamat, amely szigorú környezeti feltételeket igényel. Ha a hőmérséklet a harmatpont közelében van, akkor szinte garantált a harmatképződés, amikor a levegőben lévő vízgőz elkezd kicsapódni, de nem a harmatpont felett vagy alatt. De ha a hőmérséklet a harmatpont alatt marad, valószínűleg köd képződik. Végül, amikor a hőmérséklet 0°C alá süllyed, hagyományos fagy alakul ki.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal sikerült eloszlatnia minden kétségét azzal kapcsolatban, hogy mi a harmat, hogyan keletkezik és milyen jellemzői vannak.