Tudjuk, hogy a bolygónkon különböző típusú kőzetek találhatók eredetüktől és jellemzőiktől függően. Vannak üledékes, magmás és metamorf kőzeteink. Ez a 3 típusú kőzet azok, amelyek a földkéregben eloszlanak. Sokan azonban nem tudják hogyan keletkeznek a kőzetek.
Emiatt ezt a cikket annak szenteljük, hogy lépésről lépésre elmesélje, hogyan keletkeznek a kőzetek, melyek a keletkezésük jellemzői és ezeknek a folyamatoknak a jelentősége.
Kövek, kristályok és ásványok
A körülötted lévő sziklák – hegyek, kanyonok és folyómedrek – ásványokból állnak. Egy kőzet két vagy több ásványból áll. A kőzetek előállításához ásványi anyagokra van szükség, de ásványok előállításához nincs szükség kőzetekre. Minden kőzet ásványokból áll egy ásvány minden része ugyanabból az anyagból áll. Ha egy ércmintát vágnál, az mindenhol ugyanúgy nézne ki. A világon körülbelül 3.000 különféle ásvány található. Az ásványok kémiai elemekből állnak, vagy egyetlen kémiai elemből vagy kémiai elemek kombinációjából. 103 kémiai elem ismert.
A kristályok olyan ásványok, amelyeknek esélyük van előre meghatározott módon növekedni. Az ásványt alkotó kémiai elemek határozzák meg, hogy milyen formájúak lehetnek. Különféle ásványokról beszélhetünk a kristályos formájukból.
Az ásványok néha olyan helyeken keletkeznek, ahol nincs sok hely, így nincs kristályos formájuk. Ha egy ásványnak nagy a tömege, akkor masszív ásványnak nevezzük. Ha van egy jól körülhatárolható forma, jól látható lapos oldalakkal és élekkel, azt ásványüvegnek nevezzük.
A Földön a legtöbb kristály több millió évvel ezelőtt keletkezett. A kristályok akkor keletkeznek, amikor a Föld belsejében lévő folyékony kőzet lehűl és megkeményedik. Néha kristályok keletkeznek, amikor a felszín alatti folyadékok a repedések között mozognak, és lassan ásványi anyagokat raknak le. A legtöbb ásványi kristálynak több ezer évbe telik, amíg "növekszik", de vannak olyanok is, akik szeretik a sóképződést olyan gyorsan, hogy otthon is nézheti a növekedésüket.
Amikor a sziklákat egyre kisebb darabokra törik, homokká alakulnak. Ha mikroszkóp alatt megnézi a homokot, látni fogja, hogy ugyanazokból az ásványokból áll, mint a kőzet, amelyből származott. Amikor a növény csírázni kezd a homokban, kis sziklákból talajba fordul.
hogyan keletkeznek a kőzetek
A kőzetek folyamatosan képződnek, lerakódnak és süllyednek, majd újra és újra megújulnak. Ezt nevezik sziklaciklusnak. Olyan, mint a víz körforgása, de hosszabb ideig. A kőzeteknél ez a változás több ezer és millió évig tart.
Erózió
Az erózió a kőzetciklus kulcsfontosságú része. Ez a felelős a minket körülvevő érdekes táj nagy részének kialakításáért. Ez is komoly probléma, mivel az emberek nagy számban élnek különböző területeken, és valamilyen módon használják a környezetet. Vannak dolgok, amelyeket az emberek tehetnek az erózió növelése vagy csökkentése érdekében. Az erózió főként az időjárás következménye.
A víz nagy eróziót okoz. Ha savas esőként esik, feloldhatja a savérzékeny kőzeteket. A márvány és a mészkő megromolhat, ha esőnek van kitéve. Áradások akkor fordulnak elő, amikor nagyon intenzív az eső, például monszun idején. A nagy folyású vagy túlfolyó folyók földcsuszamlásokat okozhatnak, és erodálhatják a folyópartokat.
A hullámzás a tengerparton sok eróziót okozhat. A hullámok a szikláknak csapódtak, és időről időre a sziklák összeomlottak. Ezért a tengerparton gyakran találsz apró kavicsokat a homokban. Erős áramlatok, mint például a gyorsan mozgó hegyi folyókban, vagy a hatalmas hullámok a tengerparton, sziklákat okozhatnak. Emiatt a sziklák éles szélei egymásba ütköznek, így a folyami sziklák, valamint a tengerparti kövek simának tűnnek.
A fagyás/olvadás ciklus miatt időről időre összeomlanak a hegyek, a nagy sziklák kisebbekre omlanak. Amikor a víz behatol a szikla repedéseibe, ennek a víznek a térfogata növekszik a fagyciklus során, amitől a repedések nagyobbak. Amikor a repedések megtelnek vízzel a hóolvadás során, ez lehetővé teszi, hogy egyre mélyebbre süllyedjen a víz a sziklákba, amitől azok szétesnek, amikor újra megfagynak.
Ahogy a szél homokot és port hord, elpusztíthatja a hiányzó kőzetrétegeket. A szél könnyen feltörheti a kis homokot, majd ezzel a homokkal a szél útjába kerülő sziklákba ütközhet. Néha csak a puha kőzetrétegek erodálódnak, érdekes formákat hagyva maga után. Ez az erózió általában csak nagyon száraz területeken, például sivatagokban fordul elő.
Hogyan keletkeznek a magmás kőzetek
Új magmás kőzetek keletkeznek, amikor a vulkánok kitörnek, és a folyékony kőzet a Föld felszínére emelkedik. Amikor a kőzet folyékony halmazállapotú a Föld belsejében, magmának nevezik. Amikor a magma megkeményedik a földkéregben, gránittá válik. A hegyek nagy része gránitból készült.
Amikor a hegyek először kialakultak, magasak és szaggatottak voltak, mint a Sziklás-hegység Észak-Amerika nyugati partján. Idővel (évmilliók) a hegyek ősi hegyekké válnak, mint például az Appalache-hegység az Egyesült Államok keleti partján. Az életkor előrehaladtával kikerekednek, és nagyon alacsonyak lesznek. Ez alatt az idő alatt az történik, hogy a szikla egyes részei elkopnak. Az eső, a jég/olvadás ciklusa, a szél és a folyó víz lassan tönkreteszi a hegyet.
Hogyan keletkeznek az üledékes és metamorf kőzetek
Végül a felső sziklatöredékek többsége lejtős folyókba és patakokba esik. Ezeket a kis homok- és kődarabokat üledékeknek nevezzük.
Amikor a víz áramlása lelassul, ezek az üledékek leülepednek annak a tónak vagy óceánnak a fenekére, amelybe belefolyik. A tavak és óceánok fenekén sok éven át különböző kőzetrétegek telepednek meg. Idővel a tavak és óceánok fenekén lévő homokos talajrétegek sziklává változtak. Ezeket üledékes kőzeteknek nevezzük.
A metamorf kőzetek olyan kőzetek, amelyek megváltoztak. A szó a görög "meta" és "morph" szavakból származik, ami azt jelenti, hogy megváltoztatja az alakot. A metamorf kőzetek eredetileg magmás vagy üledékes kőzetek, de a kéreg mozgása miatt megváltoztak. Ahogy a kéreg mozog, a sziklák összepréselődnek, és a hő hatására a sziklák meghajlanak.
Remélem, hogy ezen információk birtokában többet megtudhat a kőzetek keletkezéséről és jellemzőiről.