El Gaia Űrteleszkóp az Európai Űrügynökség (ESA) által elindított fejlett csillagászati küldetés, amelynek fő célja galaxisunkban, a Tejútrendszerben található mintegy egymilliárd csillag helyzetének, mozgásának és fizikai jellemzőinek pontos és részletes feltérképezése. Indítására 19. december 2013-én került sor a francia Guyana állambeli Kourou űrkikötőből. A mai napig számos felfedezést tett ez a távcső.
Ebben a cikkben elmondjuk, melyek a Gaia Űrteleszkóp főbb felfedezései és jellemzői.
A Gaia űrteleszkóp jellemzői
A Gaia egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága, hogy példátlan pontossággal, akár ezer mikroívmásodpercig is képes mérni a csillagok helyzetét. Ez rendkívül pontos, háromdimenziós csillagtérképet eredményez, amely részletes információkat nyújt a csillagok térbeli eloszlásáról a Tejútrendszerben. Kívül, A Gaia elképesztő pontossággal tudja meghatározni a csillagok sugárirányú sebességét, amely kulcsfontosságú adatokat szolgáltat galaxisunk dinamikájának megértéséhez.
A pontos mérések eléréséhez a Gaia egy 1.5 méter átmérőjű elsődleges tükröt és két fő műszert használ: az Astrometry-t, amely a csillagok helyzetének és mozgásának méréséért felelős, valamint a spektrográfot, amelyet a csillagok kémiai összetételének és hőmérsékletének elemzésére terveztek. Ezek a műszerek együttműködve olyan adatokat gyűjtenek, amelyek lehetővé teszik számunkra egy háromdimenziós csillagtérkép felépítését, valamint a Tejútrendszer kialakulásának és fejlődésének jobb megértését.
A Gaia egyedülálló tulajdonsága az a képessége, hogy minden csillagot ismételten megfigyeljen a küldetése során, és több mérést biztosít az idő múlásával. Ez nemcsak a mérések pontosságát javítja, hanem lehetővé teszi a csillagok fényességének változásainak kimutatását is, ami felbecsülhetetlen az asztrofizikai jelenségek, például az exobolygó csillagrendszerekben való jelenléte szempontjából.
Amellett, hogy elsődlegesen a csillagtérképezésre összpontosít, a Gaia a csillagászat más területein is jelentősen hozzájárult, például a Naprendszerünkben található aszteroidák azonosításához, a barna törpék tanulmányozása és a változócsillagok különböző osztályainak osztályozása.
A Gaia űrteleszkóp felfedezése
A közelmúltban az Európai Űrügynökség (ESA) egy átfogó gyűjteményt tett közzé a Gaia űrteleszkóp eredményeiről. Ezek a felfedezések különösen 500.000 380, korábban ismeretlen csillag azonosítását foglalják magukban az Omega Centauri csillaghalmazban, valamint több mint XNUMX potenciális gravitációs lencse észlelését távoli galaxisok megfigyelése és több mint 150.000 XNUMX kisbolygó helyzetének javítása.
Az eredményeket, amelyek meghaladják az Európai Űrügynökség (ESA) által a Gaia számára kitűzött eredeti célkitűzéseket, a küldetés harmadik, 2022-es adatközlésének elemzése révén kaptuk. Ezek az eredmények, amelyek a tanulmány kiterjesztését is tartalmazzák, hozzájárulnak a A Tejútrendszer valaha összeállított legteljesebb katalógusa, amely több mint 1.800 milliárd csillag helyzetét fedi le.
A Gaia nagy pontosságú megfigyelési képessége korlátozott galaxisunk bizonyos régióiban, ahol a csillagok koncentrációja olyan magas, hogy szinte lehetetlen megkülönböztetni őket. Ezeket a régiókat gömbhalmazoknak nevezik, amelyek jelentős tudományos jelentőséggel bírnak, mivel a világegyetem legrégebbi objektumai közé tartoznak.
A Gaia mérési képességeinek felülmúlására a küldetés szervezői az Omega Centauri mellett döntöttek, amely a Földről és a Földről látható legkiterjedtebb gömbhalmaz. Körülbelül 18.300 10 fényévnyire található. Ez a klaszter közel XNUMX millió csillagnak ad otthont. A vizsgálat elvégzéséhez egyedi megközelítéssel vizsgálták a halmaz magját körülvevő régiót, ahol a csillagok sűrűsége valamivel kisebb.
Ennek az erőfeszítésnek köszönhetően Több mint 500.000 XNUMX eddig ismeretlen sztár került napvilágra. Ez a nagy jelentőségű felfedezés rendkívüli jelentőséggel bír, mivel nem csak lehetővé teszi számunkra a Gaia-csillagok populációjának teljes dokumentálását, hanem, ahogy Alexey Mints, a potsdami Leibniz Asztrofizikai Intézet munkatársa és a projekt egyik munkatársa kijelentette, lehetőséget ad számunkra, hogy aprólékosan vizsgálja meg a halmaz szerkezetét és az azt alkotó csillagok pályáit. Következésképpen képesek leszünk felépíteni egy teljes és kiterjedt Omega Centauri térképet.
Csillaghalmazok űrkutatása
Gaia győzelme az Omega Centaurival nyolc további gömbhalmaz felderítésére késztetett. Ezeknek az égitesteknek a csínját-bínját illetően döntő fontosságú, hogy ellenőrizzük galaxisunk korát, és megértsük az átalakulás óta megtett útját.
Bár a Gaia küldetésének elsődleges célja a Tejútrendszer térképének elkészítése, számos olyan eseményt is sikerült azonosítania, amelyekről úgy gondolják, hogy gravitációs lencsék. Ezek a lencsék akkor fordulnak elő, amikor egy távoli tárgy által kibocsátott halvány fény deformálódik, amikor egy jelentős tömegkoncentrációt tartalmazó területen halad át a műszereink felé. Ez a torzítás felerősíti az objektum fényerejét, és több képet is készít róla. Következésképpen ez lehetővé teszi a hihetetlenül távoli galaxisok észlelését.
Az új tanulmányon belül Összesen 381 potenciális gravitációs lencse kapcsolódik a kvazárokhoz. Ezek a kvazárok hihetetlenül nagy távolságra elhelyezkedő galaxismagok, amelyekről ismert, hogy szupermasszív fekete lyukakat tartalmaznak, amelyek aktívan fogyasztják az anyagot.
Az Univerzum tanulmányozása
A korai univerzum tanulmányozása nagymértékben támaszkodik a kvazárok fontosságára. Christine Ducourant, a Gaia tagja és a francia Bordeaux Astrophysics Laboratory leányvállalata szerint ez a felfedezés felbecsülhetetlen értékű erőforrás a kozmológusok számára. Ez a potenciális kvazárok legkiterjedtebb gyűjteménye, amelyet valaha egyidejűleg bocsátottak ki, és óriási lehetőségeket kínál a kutatásra és feltárásra.
A Gaia által azonosított gravitációs lencsék közül összesen öt Einstein-átkelőhelynek minősíthető, ez egy hihetetlenül ritka eset, amikor az előtér és a távoli galaxis tömegkoncentrációja közötti igazodás négy különböző másolat keletkezését eredményezi. egy csomópont. mintaként.
Az ESA közleménye nemcsak az eredményeket fedi fel, hanem 156.823 XNUMX aszteroida részletesebb elemzését is tartalmazza. Ezek az új információk jelentős mértékben, 20-szorosára javíthatják a pályájukról alkotott ismereteinket. Ezenkívül a Gaia közelgő negyedik adatszolgáltatása, amely várhatóan 2025 végén fejeződik be, várhatóan hozzájárul az aszteroidák számának megkétszereződéséhez.
Az ESA a galaktikus porral kapcsolatos kutatásait is felfedte tanulmányai részeként. A küldetés különösen hatmillió lenyűgöző fényspektrumot gyűjtött össze, így a csillagászok mélyebben megérthetik a csillagközi közeg összetételét.
Alapos vizsgálat után a tudósok csoportja, az ún A Gaia 10.000 XNUMX vörös óriáscsillagot tanulmányozott mélyrehatóan, amelyek fényereje szabályos ingadozást mutat. Ezek a különleges csillagok szerepelnek abban a kiterjedt katalógusban, amelyet a küldetés harmadik szakaszában készítettek, és körülbelül kétmillió, változó tulajdonságokkal rendelkező csillagot tartalmaz.
Remélem, hogy ezen információk birtokában többet megtudhat a Gaia űrteleszkópról és annak felfedezéseiről.