Az egyik legszebb vizuális jelenség, amely akkor következik be, amikor eláll az eső, a szivárvány. A szivárvány egy optikai jelenség, amely akkor következik be, amikor a napfény áthalad a légkörben lebegő vízcseppeken. Egyes esetekben azonban a dupla szivárvány.
Ebben a cikkben elmondjuk, miért jön létre a kettős szivárvány, mik a jellemzői és alapvető szempontjai.
Szivárvány kialakulása
A szivárvány kialakulása több lépésből áll:
- Fénytörés: A nap fehér fénye, amely valójában színek keverékéből áll, egy csepp vízbe jut. A cseppbe jutva a fény meghajlik vagy megtörik a levegő és a víz fénysebesség-különbsége miatt.
- Belső tükrözés: A vízcsepp belsejében a fény a csepp belső falairól verődik vissza. Ez a visszaverődés hatására a fény a diszperzió következtében egyedi színekre bomlik, prizmaszerűen szétválasztva a látható spektrum színeit.
- Ismét fénytörés: A belső visszaverődés után a fény elhagyja a vízcseppet, és újra megtörik, amikor a vízből a levegőbe kerül. A fény meghatározott szögekben jelenik meg, a hullámhosszától függően. Emiatt a különböző színek még jobban elkülönülnek.
- Szivárvány kialakulása: A színekre bontott fénysugarak körkörös mintázatban oszlanak szét, létrehozva azt, amit szivárványként ismerünk. A szivárvány félkörként jelenik meg az égen a természetes prizmaként működő vízcseppek alakja miatt.
Érdemes megemlíteni, hogy a fény valójában több vízcseppben verődik vissza és tör meg a légkörben, amelyek mindegyike hozzájárul az általunk látott szivárvány kialakulásához. A szivárvány a színek látványa, amely a fehér fénynek az egyes összetevőire való felbomlásának köszönhető: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és lila.
A szivárvány kétségtelenül a legismertebb természeti jelenség, Akkor keletkeznek, amikor a napfény esőben vízcseppeken halad át. A szórt fény egy prizmához hasonló színspektrumra oszlik. A szivárvány megfigyeléséhez meghatározott feltételeknek kell teljesülniük: az eső és a napfény jelenléte, és a megfigyelőnek a kettő között kell állnia, a nap mögött és az eső előtt. Ezenkívül a fénynek 42º-os szögben kell visszaverődnie a cseppekre, így délben ritkán láthatók, és általában esős reggeleken és délutánokon jelennek meg.
Dupla szivárvány
Amikor a fehér fénysugár belép egy cseppbe, annak különböző színei különböző szögekben oszlanak el. Ennek a jelenségnek köszönhetően a fehér fény megtörik, és meg tudjuk különböztetni az azt alkotó egyes színeket. A vörös tónus az, amelyik a legkevésbé görbül, míg a többi szín egyre jobban görbül, amíg el nem éri az ibolyaszínt. Így a fehér fénynyaláb sugarak gyűjteményévé alakul, amelyek mindegyike más-más színt mutat, amely a cseppen belül haladva eltér egymástól. Ezek a sugarak aztán találkoznak a csepp belső felületével, és részben visszaverődnek, mintha a csepp felülete tükör lenne. A sugarak még egyszer találkoznak a csepp felületével, mielőtt kilépnének, és most mindegyiknek más a szöge és színe. Ez a folyamat, számtalan cseppben ismétlődő, ez az, ami létrehozza a különböző szín íveket, amelyek szivárványt alkotnak.
Amikor a fény megtörik és visszaverődik a vízcseppekről, egy gyönyörű jelenség, az úgynevezett kettős szivárvány lép fel. Ezt az eseményt két különböző színű ív jellemzi, a belső ív élénkebb, mint a külső. A kettős szivárvány színei sorrendben: piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és lila. A kettős szivárvány ritka előfordulás, de ha az ember elég szerencsés szemtanúja, akkor valóban lenyűgöző természeti látvány.
Néha nem egy, hanem két szivárvány jelenhet meg, a színek különböző elrendezésben és egymáson. A második szivárvány akkor jön létre, amikor a napfény behatol egy esőcsepp aljába, majd kétszer visszaverődik benne, mielőtt elérné a szemünket. A két visszapattanás következtében a fényhullámok keresztezik egymást, és az elsődleges szivárványéval ellentétes sorrendben hagyják el a cseppet. Ez a másodlagos szivárvány kevésbé élénk, mert az energia egy része minden egyes visszapattanással eloszlik.
Amikor a fénysugarak kétszer verődnek vissza az esőcseppekről, nagyobb távolságot tesznek meg, ami nagyobb kilépési szöget eredményez. Ez az oka annak, hogy a második szivárvány magasabb, mint az első. Ezenkívül a második szivárvány színei fordított sorrendben jelennek meg: alul piros, felül lila.
Sándor zenekarok
Kifejezetten az égboltnak a szivárványok között látható részére gondolunk, nem pedig zenei együttesre. Ez az Alexander Bands néven ismert terület, Egyértelműen sötétebb, mint az égbolt többi része, és az elsődleges és a másodlagos szivárvány között helyezkedik el.
Az elsődleges szivárvány vagy a benne lévő égbolt fénysugarakból áll, amelyek egyszeri visszaverődésen mennek keresztül az esőcseppekről. Eközben a másodlagos ívet vagy a külső égboltot kétszer visszavert és eltérített sugarak alkotják. Az égbolt azon részei, ahol a két ív közötti látóvonal mentén esőcseppek vannak, nem tudják visszaverni az összes fényt a megfigyelő szemébe. Ennek eredményeként ezek a területek sötétebbnek tűnnek. 200-ban Aphrodisias Sándor volt az első, aki leírta a ma nevét viselő jelenséget.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a kettős szivárványról és annak kialakulásáról.