2022-től a Kormányközi Oceanográfiai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a következő 30 évben közel 100% annak a valószínűsége, hogy a Földközi-tengeren egy méternél magasabb szökőár keletkezik. Az emberek azonban azon töprengenek, hogy valóban létezhet-e a cunami Spanyolországban. Ahhoz, hogy szökőár legyen, hatalmas kiterjedésű óceánnak kell lennie, amely elegendő egy nagy hullám létrehozásához.
Ebben a cikkben elmondjuk, hogyan fordulhat elő cunami Spanyolországban, és mi történt a történelemben.
Szökőár Spanyolországban
Az elmúlt 2500 év során a mediterrán országok több katasztrofális szökőárt éltek át. A leghíresebb 365-ben, 1303-ban és 1908-ban fordult elő. Az első kettőt görög ívű földrengések okozták, a harmadikat pedig a Messinai-szorosban. A közelmúltban a Földközi-tenger térségében a legpusztítóbb szökőár 1956-ban érte az Égei-tengert, 25 méteres hullámokkal, Algéria északi részét pedig 2003-ban, amikor a Baleár-szigeteket elérte a 2 méteres szökőár.
A történelmi adatok meggyõznek bennünket arról, hogy a Földközi-tengert érintõ szökõár kockázata valós.
A spanyol földközi-tengeri régióban a legnagyobb szökőár-potenciál az Averroes-tenger törése az Alberrán-tengerben. Az adatok a China Shipbuilding Industry Corporation által a Scientific Reports folyóiratban megjelent friss tanulmányból származnak, amely szerint nemcsak a normál és a fordított hibák okozhatnak szökőárt, hanem ebben az esetben is ugrásos hibákat. A földrengés 6 méter magas hullámokat okozott az Averroes Marine Fault területén, amelyek 21-35 perc alatt értek el a parthoz.
A szökőárnak leginkább kitett spanyol part azonban az Atlanti-óceán lesz. A Tsumaps adatai szerint in A következő 50 évben 10% esély van arra, hogy egy 1 méter magas cunami érje el Huelva vagy Cádiz partjait, és 3%, ha 3 méteres hullámokról beszélünk. Valószínűleg megismétlődhetnek azok az 1755-ös események, amelyeket a cikk elején leírtunk, ezért Dél-Spanyolország egyes városaiban már vannak kockázatmegelőzési tervek és cselekvési tervek cunami esetére.
Néhány történelem
1. november 1755. nagyon nehéz nap volt Lisszabon számára. Az epicentrum Portugália partjaitól távol helyezkedett el, a tudósok még nem ismerték, az úgynevezett lisszaboni földrengés az Atlanti-óceánon történt, szeizmológusok becslések szerint a magnitúdója 8,7 és 9 között lehet, és a földrengés erőssége 0 pillanatnyi magnitúdó. A katasztrófa pusztítása közismert: a katasztrófa elhúzódása és magas szintű erőszakossága jellemezte, a becslések szerint 60.000-100.000 ezer ember halt meg a katasztrófában.
Ezen túlmenően a földrengés nem elszigetelt esemény volt, hanem tűz követte, és – ahogy az néha megtörténik, amikor nagy földrengések fordulnak elő az óceánban – a szökőár mérete összemérhető volt az azt sújtó földrengés nagyságával. Portugália fővárosa szinte hamuvá vált.
Ami a szökőárt illeti, a hullámok becslések szerint elérték az 5 méteres magasságot Lisszabonban, és a katasztrófa halálos áldozatai közül legalább 15.000 XNUMX ember halt meg a cunami következtében. A legsúlyosabban érintett part a portugál volt.
Hatása azonban Spanyolország és Marokkó atlanti partvidékén is érezhető volt. Andalúziában a hullámok megrázták az egész Atlanti-óceán partját, Ayamontétól Tarifáig. Huelvában a károk széles körben elterjedtek, a a becsült halálos áldozatok száma körülbelül 1.000 és 400 a leginkább sújtott városokbans, mint például Ayamonte és Lepe, amellett, hogy a halászflotta nagy részének megsemmisül. Cádiz egész partját, az összes várost érintette a cunami. Cádizban akár 18 méteres hullámokat is rögzítettek, amelyek lerombolták a városfal egy részét, emellett áradásokat és károkat okoztak Puerto de Santa Maríától Tarifáig.
A partot szinte hirtelen csapódó hullámsorozat képe ijesztő. További friss példák, mint például a 2004-es szökőár, amelyet egy földrengés váltott ki Szumátra partjainál, amely csaknem negyedmillió ember halálát okozta, ezt erősíti meg. Bár a lisszabonihoz hasonló események többé-kevésbé megismétlődnek a történelem során, hajlamosak vagyunk a szökőárokat olyan jelenségekkel társítani, amelyek jellemzőbbek a bolygó más helyeire, például a Csendes-óceánra, ahol gyakoribbak a nagy földrengések. Ezek a jelenségek előidézhetők.
Szökőárveszélyes területek Spanyolországban
A kutatók kifejtik, hogy állami szinten készült egy dokumentum, amelyben azonosították a cunami által leginkább veszélyeztetett területeket, vagyis Spanyolország összes partját, kivéve Asztúria és Kantábria, ahol kisebb a hatás. „Nem valószínű, hogy ez megtörténik ezeken a területeken, mert nincsenek hibák. Ezek megtalálhatók a Cádizi-öbölben, Észak-Algériában, Észak-Afrikában és másutt. Ebből adódóan, A tanulmányokat közösségi és önkormányzati szinten kell végezni.
Spanyolország jelenleg rendelkezik a szökőárveszély elleni polgári védelmi tervvel, amelyet a kormány 2021 májusában készít el és hagy jóvá. Amint azt a Hivatalos Állami Közlönyben (BOE) közzétett szöveg is kifejti, ez a „cunami figyelmeztető rendszer” a polgári védelem tájékoztatására. a hatóságok és az állami segélyszolgálatok a fent említett fenyegetés sürgősségéről, valamint az érintett állampolgárokat”, bár csak „alapvető tervezési irányelveket dolgozott ki a civilek szökőárveszély elleni védelmére”.
Emellett a National Geographic Institute of Spain (IGN) is rendelkezik szökőár-riasztó rendszerrel, amely működőképes, és veszély esetén szökőárra figyelmeztető üzeneteket küld a lakosságnak. A cunami által potenciálisan sújtott városoknak azonban cselekvési tervekkel kell rendelkezniük.
A Cádizi-öböl mint fokozottan veszélyeztetett terület
A Cádizi-öböl fokozottan veszélyeztetett terület a különböző szeizmikus törésvonalak közelsége, amelyek elválasztják az eurázsiai lemezt az afrikai lemeztől. Emellett kiemeli, hogy Spanyolországot már érintette az 1755-ös lisszaboni földrengés, amely a tenger mélyéből indult ki. A szökőár pusztítást végzett Huelva és Cádiz partjain, több mint 2.000 ember halálát okozva az andalúz tengerpart nagy részén. Mindezen okok miatt úgy döntöttek, hogy felveszik a kapcsolatot Chipiona városi tanácsával, ahol a projekt elkezdődik.
A Chipiona a szökőár-előkészületi terv kísérleti példája, és az önkormányzat felkészítéséhez szükséges összes lépést tanulmányozzák, mind az adminisztratív részt, mind a lakosságot, valamint a segélyszolgálatokat. Ez a terv útmutatóként fog szolgálni más önkormányzatok számára a felkészüléshez.
Remélem, hogy ezen információk birtokában többet megtudhat a spanyolországi szökőárveszélyről és az arra való felkészülésről.