El bolygó vénusz egyike azoknak a bolygóknak, amelyek nem rendelkeznek természetes műholdakkal. Ez a második bolygó a naptól a naprendszerünkben, és bolygónkról nagyon fényes objektumként tekinthető. A hajnalcsillag bolygójaként ismeretes, mivel éppúgy megjelenik, mint a naplemente. Nyugati helyzetbe kerül, hogy megjelenjen. Vannak olyan elméletek, amelyekről azt látjuk, hogy a sportnak nincs műholdja, ezért fogunk erről beszélni a vénusz műholdai.
Ebben a cikkben mindent elmondunk neked, amit tudnod kell a Vénusz műholdjairól és azok titkairól.
A Vénusz bolygó jellemzői
Először is meg kell ismerni e bolygó néhány jellemzőjét, mielőtt megismernénk azokat a rejtélyeket, amelyek körülveszik azt a tényt, hogy látjuk, hogy nincsenek műholdjai. Az ókortól kezdve ezt a bolygót szürkületből nézve Hesperus néven ismerték. Másik neve is volt, és hajnalból nézve Lucifer volt. Ismerjük azt a Vénuszt napkelte előtt legfeljebb 3 órával vagy napnyugta után 3 órával nem lehet látható. Az első csillagászok, akik tanulmányozni kezdték a Vénuszt, azt gondolták, hogy az a tény, hogy két teljesen különálló égitestről van szó, valóság lehet.
Ennek a bolygónak különböző fázisai vannak, csakúgy, mint a Holdnak, ha távcsőből figyelik. Valahányszor a Vénusz maximálisan teljesíti a passzát, kisebb méretben is látható, mivel a naptól legtávolabb eső oldal áll. Épp ellenkezőleg, bár úgy tűnik, hogy nem logikus, a bolygó maximális fényereje akkor érik el, amikor növekvő fázisban van.
Valami hasonló, mint ami a holddal történik, a Vénusznál történik. Fázisai és pozíciói körülbelül 1.6 éven belül megismétlődnek. A csillagászok ezt a bolygót a Föld testvér bolygójának nevezik. Méretében, tömegében, sűrűségében és térfogatában nagyon hasonló bolygóról van szó. A tudósok úgy gondolják, hogy ez van, és a Vénusz ugyanolyan távolságra volt bolygónk napjától, hogy életet hordozhat. De mivel a Naprendszer egy másik területén tartózkodik, bolygóvá vált, a körülményektől nagyon eltérő körülmények között.
Néhány érdekesség
A főbb jellemzői közé tartozik, hogy nincsenek óceánjai és nincsenek műholdjai sem. A műholdaknak bizonyos elméletek mögött kell lenniük, amelyeket alább láthatunk. Nagyon nehéz légkör veszi körül, amelynek összetétele főleg szén-dioxidból és így nincs vízgőz. Az erősebb távcsövekkel látható úszó felhők kénsavból állnak. Ellentétben azzal, ami a bolygónkkal történik, 92-szer nagyobb légköri nyomást találunk. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ember sem élhet túl a bolygón egy percig sem.
Az egyik érdekesség, amely aggasztja ezt a bolygót, az, hogy perzselő bolygóként ismerik. És az, hogy a felszínén a hőmérséklet 482 fok körül mozog. A hőmérsékletet egy nagy üvegházhatás okozza, amelynek légköre olyan sűrű és nehéz. Ellentétben a Föld bolygóval, amelynek üvegházhatása van, amely elősegíti a kellemes hőmérsékletek előállítását, itt túlzó. Az atmoszférában minden gáz csapdába esik, és nem képesek eljutni az űrbe. Ez a Vénuszt melegebbé teszi, mint a Merkúr, annak ellenére, hogy közelebb van a naphoz.
Egy nap a Vénuszon 243 napnak felel meg a Földön, és hosszabb, mint az egész éve, amely 225 napig tart. Vagyis hosszabb időbe telik megfordulni önmagán, mint a nap körül. Utolsó érdekesség, hogy ha egy ember itt élhetne, láthatná, hogyan kel fel a nap nyugaton, a naplemente pedig keleten.
A Vénusz műholdai
Számos elmélet létezik a Vénusz műholdjairól a Naprendszerben. Bár a Naprendszerben számos hold van, néhány olyan, amelynek nincs olyan légköre, mint a Holdnak, másoknak pedig meglehetősen vastag légköre van, mint például a Titan láthatja, hogy a Vénusznak nincs műholdja. Tudjuk, hogy a Vénusz és a Merkúr az egyetlen olyan bolygó a Naprendszerben, amely nem kering körül természetes holddal. Ennek oka az, amit a történelem során sok tudós keres.
A csillagászok itt mérlegelnek bizonyos lehetőségeket, amelyek megmagyarázhatják, miért nincs e két bolygó holdja. Az első az, hogy a természetes műholdakat e bolygók gravitációja fogta el, amikor közel mentek hozzájuk. Ez lenne a helyzet az kis Mars-holdak Phobos és Deimos néven ismert. Egy másik megfigyelhető forgatókönyv az, hogy a Vénusz bolygó legyőz egy nagy hatást, amely anyagának egy részét kidobja az űrbe. Ez az anyag később műholdat alkotna, ami a mi holdunk esetében is így van.
A Vénusz műholdjaival kapcsolatban létező elméletek egyike az, hogy a bolygóval együtt kialakulhat a Vénusz kialakulása során megmaradt anyag általános felfogásával. Ily módon a holdak a bolygó egészének részei lennének.
Elméletek a Vénusz műholdjairól
Figyelembe véve a korai Naprendszerrel kapcsolatos leg kaotikusabb és legdinamikusabb elméleteket, tudnunk kell, hogy több ezer kis test keringett a különféle bolygók pályája között. Itt döbbentette meg a tudósokat, hogy nincs semmiféle természetes műholdunk. Itt felteszik neki a kérdést, hogy a Vénusznak lehetnek-e holdai a múltban. Egyes kutatók olyan kutatásokat mutattak be, amelyekben ezt állíthatták A Vénusz legalább 2 nagy hatást szenvedhetett nagy testektől a múltban eltüntették holdjaikat.
Valószínűleg a Vénusznak egy kis holdja keletkezhetett a törmelékből, amelyet egy nagy test nagy ütése után kidobtak a bolygóról. A gravitációs erők miatt a műhold addig távolodott, amíg a Vénusz gravitációja nem befolyásolta. Ily módon valószínű, hogy a bolygó legyőz valamilyen későbbi hatást és megfordította a bolygó forgását, ezzel ellentétes hatást váltva ki. Ez az árapály hatására a műholdakat eltávolítja a Vénusztól.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a Vénusz műholdjairól és azok hiányáról.