A bolygó óceánjai között a Jeges tenger ez a legkisebb és legészakibb víztömeg. Bolygónk leghidegebb óceánjának is tekintik, mivel vizeinek nagy részét egész évben hatalmas jégtömeg borítja. Belsejében a hideg éghajlat ellenséges körülményeihez igazodó élet van. Ugyanakkor az egyik olyan óceán, amelyet a klímaváltozás és a globális felmelegedés negatív hatásai leginkább érintenek.
Ebben a cikkben elmondjuk Önnek a Jeges-tenger összes jellemzőjét, evolúcióját, növény- és állatvilágát.
Főbb jellemzők
A fő különbség a Antartikus óceán az, hogy van egy kontinentális platformja, amelyen a jég található. Abban az esetben, ha a jégolvadás ilyen ütemben folytatódik, akkor a Déli-sark növeli a tengerszintet. A Jeges-tengeren nincs kontinentális talapzat, csak fagyott víz van. Ez azt eredményezi, hogy a fagyott törmelék a központi vizekben úszik. Ezeket a jégtömegeket a nyári és a téli hónapokban az egész tenger veszi körül, Amint a víz megfagy, vastagsága növekszik.
A sarkvidéki körhöz legközelebb eső régió északi féltekéjén található. Ázsia, Európa és Észak-Amerika közelében lévő régiókban korlátozza. Keresztezze át a vizeket vele Atlanti-óceán a Fram-szoroson és a Barents-tengeren át. Határozza a Csendes-óceánt a Bering-szoroson és Alaszka, Kanada, Észak-Európa és Oroszország teljes parti partján is.
Fő mélysége 2000 és 4000 méter között van. Területe mintegy 14.056.000 XNUMX XNUMX négyzetkilométer.
A Jeges-tenger kialakulása és éghajlata
Annak ellenére, hogy ennek az óceánnak a képződése nem jól érthető, úgy gondolják, hogy már régen kialakult. Vannak extrém környezeti feltételek, amelyek megnehezítik ennek az óceánnak a tanulmányozását. Körülbelül 20.000 XNUMX évig eszkimó lakosság él. Ezek az emberek képesek voltak alkalmazkodni az ezeken a helyeken tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Nemzedékről nemzedékre át tudták adni a szükséges tudást, hogy alkalmazkodni tudjanak és megszokják az életet ezeken a helyeken.
Ebben az óceánban olyan kövületeket találtak, amelyek a szerves élet bizonyítékát mutatják, amely tartósan megfagy. Becslések szerint kb körülbelül 70 millió évvel ezelőtt ugyanazok a körülmények voltak, mint a Földközi-tengeren ma. És ez bizonyos időkben és időszakokban geológiai idő ezt az óceánt teljesen jég nélkül fedezték fel.
Átlagos hőmérséklet télen ebben óceán csökkenése -50 fokos értékekre, ami meglehetősen odüssziává teszi a túlélést ezen a helyen. A sarki éghajlat az egyik leghidegebb a bolygón, emiatt többé-kevésbé tartós és nagyon alacsony az éves hőmérséklet. Főleg két évszakra oszlik, egyenként körülbelül 6 hónapra. Elemezni fogjuk a Jeges-tenger két állomását:
- Nyári: A nyári hónapban a hőmérséklet 0 fok körül ingadozik, és a nap 24 órájában folyamatosan világít a nap. Vannak folyamatos és havas ködök is, amelyek megakadályozzák a jég teljes olvadását. A nyári időszámítástól kezdve vannak gyenge ciklonok, esővel vagy hóval.
- invierno: a hőmérséklet eléri a -50 fokot, és örök éjszaka van. Ebben az évszakban a nap soha nem látható. Az ég tiszta és az időjárási viszonyok stabilak. Ez azért van, mert nincs hatással a napfényre.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a meteorológiai jelenségek fő oka a napfény hatása. Ezért a téli hónapokban nagyon stabil időjárási viszonyok vannak. Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés következményei miatt a nyári hónapok hőmérséklete egyre inkább emelkedik, ami az egész Jeges-tenger szinte teljes olvadását okozza.
A Jeges-tenger növény- és állatvilága
Bár ez az óceán szélsőséges körülmények között van, számos emlős van, amely alkalmazkodik ezekhez a környezetekhez. Legtöbbjüknek fehér szőrük van, amely álcázásként és a hideg elleni védelemként szolgál. Számolhat többé-kevésbé mintegy 400 állatfaj, és alkalmazkodnak a régió intenzív hidegéhez. A legismertebbek között van 6 fókafaj és oroszlánfóka, a legkülönbözőbb bálnák és a jegesmedve.
Vannak krill néven ismert mikroszkopikus puhatestűek is, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a tengeri ökológiai piramisban. A növényzet sokkal ritkább, alig alkot mohát és zuzmót.
A Jeges-tengeren kialakuló jégsapkák nagy fagyott tömegek. A nem vízi felszín télen kétszer növekszik, nyáron pedig jeges víz veszi körül őket. Ezek a kupakok általában 2-3 méter vastagságot érnek el és folyamatosan mozgatják őket a Szibériából érkező vizek és szelek. Végül láthatunk néhány jégdarabot, amelyek ütköznek egymással és teljesen összeolvadnak. Ez egy olyan mélyedésgerincet hoz létre, amely több mint háromszorosa az eredetileg kialakított kupakok vastagságának.
Elmondható, hogy ennek az óceánnak a sótartalma a legalacsonyabb az egész bolygón. Ez annak köszönhető, hogy a párolgás nagyon alacsony, és az édes olvadékvíz befolyásolja.
Jelenlegi helyzet
Becslések szerint ebben az óceánban A világ összes olaj-, földgáz-, ón-, mangán-, arany-, nikkel-, ólom- és platinakészletének 25% -a megtalálható. Ez azt jelenti, hogy az olvadás lehetővé teszi ezekhez az erőforrásokhoz való hozzáférést, mint a jövő szempontjából létfontosságú energia- és taktikai zónát. Ez az óceán a legnagyobb természetes édesvízi rezervátum a világon. Olvadása okozza a közeli pusztulást.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a Jeges-tengerről.