Mi az a vulkáni villám?

El vulkáni villám Ez az egyik legérdekesebb jelenség az emberi lény részéről. És ez az, hogy egy vulkánkitörés során játszódik, és különleges körülmények szükségesek a megjelenéséhez. Amikor megjelennek, a vulkáni villámlás ez egy lenyűgöző látvány, amelyet érdemes fényképezni.

Emiatt ezt a cikket annak szenteljük, hogy elmeséljük, hogyan keletkezik a vulkáni villám, mik a jellemzői és eredete.

vulkáni villám

A vulkáni villám egy vulkánkitörés által okozott elektromos kisülés. A vulkán által kibocsátott hamu és piroklaszt semleges, azaz Nincs elektromos töltésük, így önmagukban nem tudnak villámot generálni. Azonban a vulkáni anyagok közötti súrlódás ellenséges környezetben ionok felszabadulásához vezethet a vulkáni oszlopban, ami ezeket a lenyűgöző jelenségeket idézi elő. A pozitív és negatív töltések szétválasztása nagy potenciálkülönbséget hoz létre, ami kisülést okoz.

De jelen vannak minden típusú vulkánban? A válasz nem. A vulkáni villám létrejöttéhez a kitörő vulkánnak ugyanolyan robbanási tulajdonságokkal és csóvamérettel kell rendelkeznie, mint La Palmának. És ez az, hogy bár eleinte a Kanári-vulkán stromboliai stílusú kitörést mutatott be, amely többek között nem volt túl heves, a bizonyos időpontokban rögzített aktivitáscsúcsok lehetővé tették ezeknek a sugaraknak a kialakulását.

Kutatás

A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vulkán elektromos töltése akkor keletkezik, amikor szikladarabok, hamu és jégszemcsék ütköznek egy vulkáni oszlopban. Akkoriban a statikus töltések ugyanúgy keletkeztek, mint a villámlás normál zivatarokban, kivéve ezekben az esetekben, amikor jégszemcsék ütköztek. Hasonlóképpen, A vulkánkitörések során nagy mennyiségű víz szabadul fel, amely elősegíti e zivatarok létrejöttét.

Az első feljegyzett megfigyelések i.sz. 79-ben történtek, amikor az ifjabb Plinius római történész leírta a Vezúv kitörését. Ezt az eseményt annak a történelmi pillanatnak a megrázó szavai és képei tükrözik: az egész tömeg egy tűzfénytől áthatolt felhőt látott, amely a pompeji nap sugarait rejtette el köpenye alatt. Ugyanezen a vulkánon Luigi Palmieri professzor végezte el az első tudományos tanulmányokat az 1858-as, 1861-es, 1868-as és 1872-es kitörések során fellépő vulkáni villámokról vagy piszkos viharokról.

Jelenleg egy felmérés, amelyet 2008-ban tettek közzé a Bulletin of Volcanology-ban azt mutatja, hogy a vulkánkitörések 27-35%-át ezek a villanások kísérik (Sugár). Látványos piszkos viharokat fotóztak a világ minden táján, többek között a chilei Chaitén-hegyről, a mexikói Colimáról, az alaszkai Augustine-hegyről, valamint az európai Eyjafjallajökull-hegyről Izlandon és az Etnáról Szicíliában.

Hogyan keletkezik a vulkáni villám?

Súrlódás a jégeső részecskék és a gomolyfelhő (villámfelhő) tetején található vízcseppek között a levegő ionizálódását okozza, és jelentős potenciálkülönbséget halmoz fel a felhő egyes részei és mások között. Ez végül villámokat idéz elő a felhőkben, de olyan villámokat is, amelyek elérik a többi felhőt, vagy a földre kisülnek.

Vulkáni villámlás esetén a hamufelhőben a feltételeknek hasonlónak kell lenniük, mint a zivatarfelhőben.

A vulkánok által kiszorított hamu és piroklasztok kezdetben semlegesek (nincs elektromos töltés), de a közöttük kialakuló súrlódás határozottan zord környezetben (égés) ionok felszabadulását idézheti elő a vulkáni csóvában.

Vulkáni villámlás csak akkor következik be, amikor ez megtörténik, vagyis ha töltéskülönbség van a vulkáni felhőben.

Következmények és érdekességek

Az elektromos viharok fontos következménye, hogy befolyásolják a kommunikációt: a villámlás megzavarhatja és negatívan befolyásolhatja a repülést.

Ezenkívül a levegőben és a közeli repülőtereken zajló rádiókommunikáció is érintett. Stephen R. McNutt és Earle R. Williams, az Alaska Geophysics Institute és a Massachusetts Institute of Technology munkatársainak tanulmánya megerősíti, hogy "A vulkánokban a villámlás és a villamosítás azért fontos, mert maguk is veszélyt jelentenek, a globális környezet vulkáni összetevői." áramkör, mivel hozzájárulnak a részecskék aggregációjához és a hamuoszlopban bekövetkező változásokhoz.

A kitörő vulkánok nagy jelenségeket okozhatnak. Andrew Pata, a barcelonai Nemzeti Szuperszámítógép Központ posztdoktori kutatója által a Scientific Reports-ban megjelent tanulmány leírja, hogy az indonéz Anak Krakatau vulkán tengervízének elpárolgása hogyan váltott ki hat napig tartó vulkáni vihart, és 22. között vulkáni vihart okozott. és a 2. több mint 100.000 XNUMX sugár közül. Ezért egyes vulkánkitörések lehetővé teszik, hogy megfigyeljük a nagyméretű elektromos kisülések kialakulását és fejlődését a légkörben.

Miért villámlott a La Palma vulkán?

A sziget egén koncentrikusan eloszló felhők október elején megfigyelt hipnotikus hatása után, amikor a vulkán már több mint tíz napja aktív volt, villámot fogtak be a vulkán főkúpjába, mintha elektromos vihar lenne.

José Miguel Viñas meteorológus kifejtette, hogy ezek a kibocsátások "a kitörés robbanékonyságát jelzik". De miért fordulnak elő a vulkáni tevékenység során? A Kanári-szigetek Vulkanológiai Intézetétől (Involcan) megosztottak egy képet a vulkáni sugárról, amely vizuálisan kiemelkedett az El Pasóban, a tavalyi év szeptember 19-én a magma származási vidékén uralkodó szürke tónusok közül.

Ez egy elektromos kisülés, amelyet a vulkánok földfelszínére dobott hamu és piroklasztok okoznak, bár kezdetben semleges anyagok, azaz önmagukban nincs elektromos töltésük, hanem "ionok felszabadulását idézik elő a vulkáni csóvában". környezeti súrlódásban való jelenléte miatt ellenséges.

Mint látható, ez a jelenség a La Palma vulkán kitörése óta igencsak fontossá vált. Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat arról, mi a vulkáni sugár, és hogyan keletkezik.