hó sűrűsége

hó sűrűsége

Hány liter eső négyzetméterenként felel meg az adott időpontban a talajra lerakódott hónak, amely a jellegzetes fehér takarót alkotja? Általánosan elfogadott, hogy minden egyes centiméter új havazás egy liter csapadékvíznek felel meg négyzetméterenként egy csapadékmérőben, de a legtöbb esetben ez az ekvivalencia reális közelítés, akár többlet, akár elégtelenség miatt. Több tényező közbeszólna, köztük a hópelyhek típusa, a hó sűrűsége főként a havazás és a hótakaró metamorfózisa hagyta el.

Emiatt ezt a cikket annak szenteljük, hogy elmondjunk mindent, amit tudnia kell a hó sűrűségéről és arról, hogy ez hogyan hat a populációkra.

hó sűrűsége

a hósűrűség hatásai

Mindannyian láttuk, hogy minden hóesés más és más, és megvannak a sajátosságai. Néha nagyon hideg és száraz körülmények között, és ha havazik, a hópelyhek nagyon kicsik és sűrűek (olykor hulló hószemek), és ritkán alkotnak nagy hótakarót. A helyzet akkor változik meg, ha a behavazott légtömeg nedvességtartalma nagyon párás, ilyenkor időnként nagy, pelyhes pelyhek (közismertebb nevén "rongyok") képződnek. Ezek a havazások időnként néhány óra alatt jelentős vastagságot halmoz fel. A hó sűrűsége minden esetben nagyon változó.

Figyelembe véve, hogy a hótakaró porozitása fordítottan arányos a sűrűségével, a bekövetkező havazás függvényében többé-kevésbé néhány centiméteres hó keletkezik, de ez nem csak a leülepedő pelyhek számának köszönhető, felhalmozódnak, de ezek a jellemzők határozzák meg a hósűrűség nagyságát. Az említett sűrűség nagyon hideg friss hó esetén 20 kg/m3, normál hó esetén 80 és 100 kg/m3 között változhat (a leggyakoribb). Akár 180 kg/m3 hideg körülmények között.

Ha a fenti számokat megtartjuk és a középső sávot lelőjük, akkor a legalacsonyabb hósűrűségi érték (20 kg/m3) és a legmagasabb hósűrűségi érték (180 kg/m3) átlaga 110 kg/m3. m3-t kaphatunk. kb 100.

Emlékezve arra, hogy a folyékony víz sűrűsége az 1.000 kg/m3, ha a 10:1 sűrűségarányt megállapították, elérkezünk az elején említett megfelelőhöz: 1 cm új hóesés = 1 mm eső. Kicsit részletesebben javíthatjuk a becslést.

hótakaró

hóképződés

Egyrészt a friss hó két szélső sűrűsége között felvett számtani átlagnak súlyozott átlagnak kell lennie, ahol a keletkező hófajták statisztikái alapján tudni fogjuk, hogy mennyi a százalék. Az egyes típusoknál milyen a nagyon hideg, normál és nagyon nedves hóesés gyakorisági eloszlása? Nemrég részletes helyszíni vizsgálatot végeztek az Egyesült Államokban történt hókatasztrófával kapcsolatban. Elértek egy új egyenértékűséget, amely közelebb áll az adatok valóságához, és ez az az új havazás átlagos sűrűsége valamivel kisebb, tehát egy milliméter eső 1,3 centiméter hónak felel meg.

Nem rossz megközelítés, de ezzel még nincs vége, hiszen csak friss havon működik. Amint a hóesés megszűnik, a köpeny gyors átalakuláson megy keresztül, ami a lerakódott hó sűrűségének fokozatos növekedését jelenti, mind a saját súlya általi tömörítés, mind a legutóbbi morfológiai változás miatt. Hó, felülről. A hó sűrűsége idővel növekszik, tehát ha a hó vízegyenértékét úgy becsülnénk meg, hogy megmérjük a hóréteg vastagságát, órákra vagy napokra letétbe helyezve ezek az arányok nem 10:1 vagy 13:1 lennének. Csak friss hóra tekinthető érvényesnek (első közelítésként).

mennyi a hó súlya

havazik

Ha esik, a teraszoknak nem kell minden felszálló-zuhanó vizet felhordani, hiszen a víz a csatornába kerül. A hó azonban felhalmozódik, így a szerkezetnek felbecsülhetetlen súlyt kell elviselnie. Nincs két egyforma darab. Egyesek nagyobbak, mint mások. Ezenkívül egyesek nagyobb súlyúak, mint mások, a csapadék hőmérsékletétől és páratartalmától függően.

Így a súlyokat csak kísérleteken alapuló közelítéssel ismerjük. Ebben az értelemben az alapvető építési előírások azt tükrözik, hogy ez a hó állapotától függően változik: 120 kg/m3 friss hóra, 200 kg/m3 zúzott vagy átázott hóra, jégesővel kevert hó esetén pedig 400 kg/m3.

A hó sűrűsége és a teraszok által elviselt súly

Az erkélyek és teraszok gyakran különböző terhelések figyelembevételével készülnek, beleértve a havat is, így a hó felhalmozódása nem jelenthet problémát. Néhány gyengébb épület azonban problémát okozhat. A hótúlterhelés, amelyet egy épületnek el kell viselnie az elemeknek kitett vízszintes felületen, attól függ, hogy a lakosság milyen magasságban helyezkedik el.

Ebben az értelemben a minimum, amit el kell viselned egy hely 40 kg/m2, 0 és 200 méter közötti magasságban, mert a tengerszinten havazhat, bármilyen bonyolultnak is tűnik. 201-től 400 méterig a hóterhelésnek legalább 50 kg/m2, 401-től 600-ig pedig 60 kg/m2-nek kell lennie. Innentől minden 20 méter tengerszint feletti magasság után 2 kg/m200-rel növeljük.

1.200 méteres magasságtól a túlterhelés a magasság osztva 10-zel. Így pl. egy 3.000 méteres magasságban épült háznak 300 kg/m2 súlyt kell elviselnie.

A ferde tetőkre ugyanez a számítás érvényes. A 60 foknál nagyobb lejtésű tetőknél a felület hóterhelése nulla, mivel a hó a becslések szerint csúszós. Alacsonyabb lejtőkön a város magasságának megfelelő súlyt kell megtámasztani. A terhelés és a tető szögének koszinusza szorzata.

Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a hó sűrűségéről és annak a lakosságra gyakorolt ​​hatásáról.


Legyen Ön az első hozzászóló

Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.