Savas eső egy vulkánból

mérgező esők

A légszennyezés súlyos következményei közé tartozik a savas eső. Ezt az esőt többféleképpen okozhatják. Az egyikük a savas eső egy vulkánból. A vulkánkitörések során nagy mennyiségű káros gáz kerül a légkörbe, amely savas esőt válthat ki.

Emiatt ezt a cikket annak szenteljük, hogy elmondjunk mindent, amit a vulkán savas esőjéről tudni kell, milyen következményekkel jár és hogyan keletkezik.

Mi a savas eső egy vulkánból

vulkánokból származó káros gázok

A savas esőnek két típusa van, a mesterséges (ember okozta) és a természetben előforduló, amelyet vulkáni gázok okoznak.

antropogén savas eső Alapvetően ipari fejlesztéssel, fosszilis tüzelőanyagok elégetésével vagy növényzet elégetésével állítják elő., amely szennyező gázokat termel, amelyek a légkörbe kerülve visszafordíthatatlan károkat okoznak. Amikor ezek a szennyező aeroszolok érintkezésbe kerülnek a légköri vízgőzzel, savas esőként térnek vissza.

A vulkán savas esője akkor keletkezik, amikor az esővízcseppek feloldják az elviselhetetlen kénsavat (H2SO4) és salétromsavat (HNO3). Mindkét sav kén-trioxid (SO3) és nitrogén-dioxid (NO2) vízzel (H2O) való reakciójával jön létre. Ennek eredményeként a víz savassága a csapadék jelentős, 3,5-5,5-ös szintet ér el, a víz normál pH-értékéhez képest 6,5 körül.

A vulkán savas esőinek következményei

mi a savas eső egy vulkánból

Embereknél hatással lehet a légzésre, különösen gyermekeknél és krónikus tüdőbetegségben szenvedő időseknél. Köhögési rohamokat és fulladást okozhat; a krónikus és akut asztma, az akut hörghurut és az emfizéma megnövekedett aránya; a tüdő védekező rendszerében bekövetkező változások, amelyek súlyosbodnak szív- és érrendszeri és tüdőbetegségben szenvedőknél; szem- és légúti irritációStb

A savas esők hatása a talajra és a növényzetre:

Növeli a folyók és tavak vizének savasságát, ami károsítja a vízi élőlényeket, például halakat (folyami halakat) és növényeket. Ezenkívül növeli a talaj savasságát, ami megváltoztatja a talaj összetételét, a növények számára fontos tápanyagok kimosódását (mosását) idézi elő, mint például: kalcium, nitrogén, foszfor stb., valamint mozgósítja a mérgező fémeket, mint a kadmium, nikkel, mangán, ólom, higany, króm stb. Ilyen módon kerülnek be a vízáramlatokba és a táplálékláncokba is.

A savas esőknek közvetlenül kitett növényzet szenved nemcsak a talajromlás következményei, hanem a közvetlen károk is, ami tüzet okozhat.

Mi a savas eső dinamikája?

savas eső egy vulkánból

A földből a légkörbe felszálló szennyező gázok – akár ipari, akár természetes eredetű – bizonyos idő elteltével és a tél folyamán kicsapódhatnak, és úgynevezett savas esőt képezhetnek. A szél irányától és sebességétől függően ez lesz az érintett terület, ahol a szél keletkezik. Másik kifejezés a száraz ülepedés, ahol a szennyezőanyag eső nélkül, azaz saját súlya alatt ülepedik.

A savas eső elkerülhetetlen, mivel olyan technológiával keletkezik, amelyhez ember szükséges a túléléshez. Ennek hatása azonban mérsékelhető megfelelő technikák alkalmazásával. A légzőrendszer károsodásának elkerülése érdekében a közelben lakók nedves zsebkendőt tehetnek az orrukra, és extrém esetben távol maradhatnak a helyszíntől, mivel a hosszan tartó expozíció visszafordíthatatlan károsodáshoz, például bőrrákhoz vezethet.

Savas eső a La Palma vulkánban

A La Palma-i vulkánkitörések során gázok, például vízgőz, szén-dioxid vagy kén-dioxid kibocsátottak. Jelentős a kén-dioxid (SO2), az esőzéskor savas esőt termelő gáz koncentrációjának növekedése.

A kitörés során felszabaduló gázt is számos alkalommal találták ipari tevékenységből származó légkörszennyező anyagként. A légköri szállítás miatt az SO2-kibocsátás több ezer kilométerre savas esőt okozhat. Ennek eredményeként a savas esők károsítják az erdőket más országokban, mint ahol a szennyező gázt kibocsátják.

A legmagasabb SO2-koncentrációt a Kanári-szigeteken találták, ami logikus. Ez valószínűvé tette, hogy a sziget északi és keleti részén a csapadék nagy ingadozásokat fog tapasztalni, az eső a szokásosnál savasabb, a pH pedig valamivel alacsonyabb lesz. A SO2 kibocsátását azonban a vulkánok befolyásolták, így a minőség jelentősen romlott. A légköri előrejelzési modellek azt sugallták, hogy a gázt a félsziget keleti részébe és közepébe szállították, különösen a középső és keleti részére.

Mindezek ellenére  a Kanári-szigeteken az esőzések a kitörést követő napokban várhatóan kissé savasabbak lesznek, de nem bizonyult, hogy egészségügyi kockázatot jelentenek, sem azt, hogy a kén-dioxid légköri koncentrációja megközelítette a felszíni szintet.

Ezekben az esetekben a vulkánok által kibocsátott kén-dioxid felszíni meteorológiai viszonyokra és levegőminőségre gyakorolt ​​hatása minimális volt. Ezenkívül más esetekben e gáz kibocsátása elérte Spanyolországot az Atlanti-óceán túlsó partján történt vulkánkitörések miatt.

Következmények a környezetre

Láttuk, hogy a pontos savas esők nem jelentenek semmilyen kockázatot az egészségre vagy a környezetre. Ha azonban ez a jelenség általánossá válik, annak súlyos következményei vannak. Lássuk, mik ezek:

  • Az óceánok elveszíthetik biológiai sokféleségét és termelékenységét. A tengervíz pH-értékének csökkenése károsíthatja a fitoplanktont, amely különböző élőlények és állatok táplálékforrása, amely megváltoztathatja a táplálékláncot, és különböző tengeri fajok kihalását okozhatja.
  • A belvizek is nagyon gyorsan savasodnak, különösen aggasztó tény, ha figyelembe vesszük, hogy bár a Föld vizének csak 1%-a friss, a halak 40%-a él benne. A savasodás növeli a fémionok, elsősorban az alumíniumionok koncentrációját, amelyek a legtöbb halat, kétéltűt és vízinövényt elpusztíthatják a savanyított tavakban. Ezenkívül nehézfémek bekerülnek a talajvízbe, amely már nem alkalmas ivásra.
  • Az erdőkben a talaj alacsony pH-értéke és a fémek, például az alumínium koncentrációja megakadályozza, hogy a növényzet megfelelően felszívja a szükséges vizet és tápanyagokat. Ez károsítja a gyökereket, lelassítja a növekedést, és törékenyebbé teszi a növényt, és sebezhetőbbé teszi a betegségeket és a kártevőket.
  • A savas esők hatással vannak a művészetre, a történelemre és a kulturális örökségre is. Az épületek és infrastruktúra fémes elemeinek korrodálása mellett a bennük lévő műemlékek megjelenését is károsíthatja. A legnagyobb károkat a meszes szerkezetek, például a márvány okozzák, amelyek sav és víz hatására fokozatosan feloldódnak.

Remélem, hogy ezzel az információval többet megtudhat a vulkán savas esőiről, hogyan keletkezik és milyen következményekkel jár.


A cikk tartalma betartja a szerkesztői etika. A hiba bejelentéséhez kattintson a gombra itt.

Legyen Ön az első hozzászóló

Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.