Ma a nyugat-afrikai fő folyóról fogunk beszélni. Ez körülbelül niger folyó. 4.200 kilométer hosszú, és a Nílus és a Kongó után a harmadik leghosszabb folyó az afrikai kontinensen. A Niger szót a görögök nevezik, vagy legalábbis úgy gondolják, mivel a történelem során ezt a folyót különböző néven ismerték.
Ebben a cikkben elmondjuk nektek a Niger folyó minden titkát, tulajdonságát, növény- és állatvilágát.
Niger folyó helye
Ez a folyó Guineában található, a Fouta Djallon-hegység mellett. Az út első 160 kilométere alatt észak felé áramlik. A továbbiakban északnyugati irányban halad, és a pályának az a része, ahol a legtöbb felső mellékfolyó befogad. Ezek a mellékfolyók a Mafou, a Niandan, a Milo és a Sankarani folyók a jobb oldalon, a Tinkisso pedig a bal oldalon, és belépnek Maliba.
Van egy tektonikus süllyedés által kialakított völgy, amely két gyorsabb szakaszra oszlik, amelyeket a Markala-gát alátámasztó vizek elárasztanak, és a Sansuba közelében, a Sotuba-gát felett körülbelül 240 kilométerre található. Ezen a szakaszon a Niger folyó kelet-északkeletibb irányt vesz fel. Ezen a területen ágya meglehetősen akadálymentes, ami jobb ülepedést tesz lehetővé. Ez a teljes szakasz 1600 kilométer hosszú.
Főbb jellemzők
A Niger folyó mellékfolyói közül a jobb oldalon a legnagyobb a Mopti. Később, néhány kis tó, patak és állóvíz egy régióba jut amelyeket Niger belső deltájának nevezünk. Ezek a tavak a bal part részén helyezkednek el, és olyan csatornákon keresztül kapcsolódnak a Niger folyóhoz, amelyek az áramlás irányában változhatnak, attól függően, hogy hol tartózkodunk.
A folyó magasabb részein a tavak részben általános áradássá válnak. Ez egy folyó, amelynek gazdasági hozzájárulása meglehetősen fontos. A torkolat mentén, amelyet megvitattunk, a száraz évszakban nagy a horgászat. Ez azt jelenti, hogy a halászatnak le kell állnia a mély és parti vizeken, mivel kevesebb a víz.
A folyóvízi halászat ebben a folyóban az egyik fő feladat néhány városban, mint pl a Bozo és Somono a tóvidéken, a Sorko Niger középső részén, a Kede és a Kakanda Jebba és Lokoja között, valamint a Wurbo és a Jukun a Benue-ban. Az egyik fő probléma, amely szétzilálta a Niger folyó amúgy is komoly zavart, az olajkitermelés felfedezése a delta régióban. A természeti erőforrások kiaknázása, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat is, a vizek minőségének romlása mellett különféle hatásokat okoz a folyó flórájára, faunájára és talajára.
A Niger folyó növény- és állatvilága
A teljes folyam alatt Nyugat-Afrika különböző vegetációs területeit találhatjuk meg. Van egy olyan terület, ahol Niger meglehetősen magasra emelkedik, mert áthalad a Fouta Djallon fennsíkon. A fennsík ezen területét egyfajta sás növényzet borítja, amelynek több huzalcsomója van csupasz sziklafelületekkel tarkítva. Ezen a területen a növényzet meglehetősen sűrű.
A folyó többi része szavanna folyik át a réteken, amelyeknek rövid és meglehetősen szakadatlan füve van. Néha láthat néhány tüskés bokrot és akácfát. A Niger folyó déli részén gyepterület és magas fű található, amelyet meglehetősen sűrű erdős növényzet övez. Ez annak köszönhető, hogy az összes tápanyag, amelyet a folyóhoz visz, és amelyet az egész folyamán szállít, eléri a legdélibb területet. Ez az ülepedés kedvez a növényzet növekedésének, eltekintve az esőerdő övébe bejutó folyótól ahol nagyobb a csapadékmennyiség.
Számos halfaj található a Niger folyóban és annak mellékfolyóiban. A populációk fő táplálékául szolgáló fajok a ponty, a táncoló halak és a nílusi sügér. A folyó mentén más típusú állatokat is találhatunk, amelyek között van Vízilovak, különféle krokodilokra és sokféle gyíkra van szükséged.
Ami a madárvilágot illeti, elég sok olyan gazdagsággal is rendelkezünk, amelyben a libák kitűnnek a tóvidékeken, a gémek és gólyák pedig a folyó mentén és a tavak környékén. Ki kell emelni a feltűnő koronát, amely általában ott figyelhető meg, ahol a gyepterületeken több nyílt föld van. Ami a pelikánokat és a flamingókat illeti, azok Benue felső területéhez kapcsolódóan láthatók. Vannak más madárfajok, amelyek jobban kapcsolódnak a folyópart területeihez, beleértve: fehérfejű csibék, parti madarak, krokodilmadarak, vörös-zöld rókák és görbék.
Megalakulás és fenyegetések
A Niger folyó medencéje a tektonikus lemezek sikertelen hármas egyesülésének egyesüléséből származott. Vagyis a tektonikus lemezek után megpróbáltak csatlakozni, de a dél-amerikai és az afrikai lemezek elválasztása miatt nem tudtak. A késő jura és a krétakor közepén fordult elő. Ekkor különféle törések történtek a talajban, és az üledékrétegek lerakódtak a Niger folyó kialakulásához.
A folyó növény- és állatvilágát, valamint ökoszisztémáit fenyegető veszélyek között megnövekszik az emberi populáció és a természeti erőforrások fenntarthatatlan használata. Ez vízszennyezéshez, valamint az állat- és növényfajok csökkenéséhez vezet. Ha az erdőirtást és a művelést is egyre szegényebb talajokra vesszük, elősegíti az elsivatagosodást, ami tovább csökkenti ezen ökoszisztémák minőségét.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a Niger folyóról.