A légkör pollenkoncentrációjának csúcsa a tavaszi szezonban, különösen májusban következik be. Ez káros hatással van az allergiában szenvedők jólétére. A levegőben lévő pollenszaporodásban fontos szerepet játszanak a különböző időjárási körülmények.
Ezért ebben a cikkben arra fogunk fedezze fel a pollen különböző típusait és hogyan történik a pollenszámlálás.
Mi van a levegőben?
Ahogy a természet az alvó télről a tavaszi tavaszi időszakra vált át, figyelemre méltó újjáéledést tapasztal, különösen a növények virágzásában és beporzásában. A pollen mennyisége a légkörben általában eléri zenitje a tavasz második felében, általában májusban és június elején. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a dátumok nem mindig pontosak, mivel erősen befolyásolják őket az évről évre változó, folyamatosan változó időjárási minták.
A pollen és gombaspórák magas koncentrációja a légkörben közvetlen hatással van a világ lakosságának 10%-ára, allergiát okozva azokban az emberekben, akik érzékenyek ezekre a levegőben szállított apró biológiai összetevőkre. Ha figyelembe vesszük az összes olyan embert, aki valamilyen allergiában szenved, beleértve a sűrűn lakott városi területeken előforduló gázok és szennyező anyagok megnövekedett szintjének hatásait is, ez az arány 20-25%-ra nő.. A lakosság ezen növekvő százalékát ezek a környezeti tényezők befolyásolják.
A pollen típusát befolyásoló tényezők
A pollen levegőbe kerülését, amely a beporzási folyamat meghatározó eleme, számos meteorológiai tényező befolyásolja. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen tényező sem tudható be kizárólag a pollenkoncentráció változásának. Inkább, A hőmérséklet, a páratartalom, a napfény, a csapadék, a szél és más változók kombinációja együttesen hozzájárul ahhoz, hogy a virágpor a tavasz előrehaladtával meghódítsa a légköri környezetet. Ezen tényezők között fontos szerepet játszik a hőmérséklet, amely a pollenszemcsék széles körű elterjedésének fő katalizátoraként szolgál.
A téli szezonban, amikor a hőmérséklet alacsonyabb a napfény csökkenése miatt, a fás szárú növények minimális vegetatív aktivitás állapotába kerülnek. Február közeledtével és a hőmérséklet fokozatos emelkedésével azonban ezek a növények kilépnek nyugalmi állapotukból, és felhalmozzák a virágzási folyamat megkezdéséhez szükséges hőt. Az agronómia területén A szükséges hőmennyiséget foknapokban mérik, növényfajonként meghatározott küszöbértékekkel. Miután elérte ezeket a küszöbértékeket, a virágok elkezdenek virágozni, jelezve a beporzási folyamat kezdetét. Mint fentebb említettük, ez a folyamat májusban éri el csúcspontját.
A hőmérséklet-változások mellett a különféle meteorológiai elemek is beavatkoznak a különböző típusú pollenek terjedésébe. Ezek a tényezők növelhetik vagy csökkenthetik a pollenkoncentrációt a levegőben, enyhítve vagy súlyosbítva az allergiákat. A légköri viszonyok diktálják ezeket az ingadozásokat. Amikor a gombaspórákról van szó, a levegő páratartalmának kontrasztos hatásai vannak. A magas páratartalom megakadályozza, hogy pollen kerüljön a levegőbe, miközben javítja a gombasporuláció hatékonyságát.
A tavaszi eső beköszöntével a levegőben lévő pollen mennyiségének csökkenését hozza magával. Nemcsak a páratartalom növekszik, hanem a pollen is elszáll, és az esőcseppek részévé válik a talajon. Másrészt, amikor eláll az eső, és egy napos időszak következik, emelkedő hőmérséklettel, a pollen felszabadulása serkentődik.
A szél jelentősége
Ha a szélről van szó, döntő szerepet játszik a spórák és a pollen levegőben való szétszóródásában, lehetővé téve ezeknek a kis légi utazóknak, hogy messze utazzanak őshonos gombáiktól és növényeiktől. A megfelelő pollenszórás biztosítása érdekében Szakértők becslése szerint a napi szélút meghaladhatja a 200 kilométert. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a nagyobb szélsebesség javítja a beporzás hatékonyságát. Logikus, hogy a szél értékes kísérője a pollennek a légkör meghódításában.
Hogyan mérik a pollenszámot?
Három fő módszert használnak a pollenszám mérésére.
- Pollencsapdák: A levegőben szálló pollen hatékony felfogására stratégiailag elhelyezett pollencsapdákat használnak. Ezek a csapdák ragasztópapírral ellátott forgó tengellyel vannak felszerelve. Ahogy a tengely lassan forog, beszívja a levegőt, és felfogja a részecskéket a papírban, lehetővé téve a későbbi elemzést. Az összegyűjtött pollent ezután mikroszkóp alatt alaposan megvizsgálják, és mennyiségileg meghatározzák légköbméterenkénti mennyiségben. Ezek a mérések egyszerűsítettek nyilvános használatra, és az alacsonytól a magas pollenszintig terjedő előrejelzéseket adnak.
- Mikroszkópos elemzés: A mikroszkópos elemzési folyamat magában foglalja a mintákból nyert pollenszemek vizsgálatát és számbavételét. Képzett szakemberek mikroszkópos módszereket alkalmaznak a különféle pollenfajták megkülönböztetésére, megkönnyítve ezzel a bizonyos, allergiát okozó növényekből származó pollenrészecskék pontos mennyiségi meghatározását.
- Pollenszámláló hálózatok: A különböző régiókban és országokban a megfigyelőállomások hálózatai szorgalmasan gyűjtik az adatokat a pollenszintekről. Különféle technikák, köztük pollencsapdák segítségével ezek az állomások mintákat gyűjtenek elemzés céljából. A kapott információkat ezután összegyűjtik és kiértékelik, pontos információkat adva a pollenkoncentrációról különböző helyeken.
A pollenszámot befolyásoló tényezők
A pollenszintet befolyásoló tényezők a következők:
- Évad: A pollenszám az évszaktól függően változik. A mérsékelt éghajlaton a fák virágpora tavasszal, a fűfélék nyáron, a gyomok pedig a nyár végén és ősszel.
- Időjárás: Különféle éghajlati tényezők, mint például a hőmérséklet, a páratartalom, a szél sebessége és a csapadék jelentősen befolyásolhatják a pollenszámot. A meleg, száraz és szeles körülmények elősegítik a pollen szétszóródását, növelve a pollenszámot, míg az eső vagy a magas páratartalom átmenetileg csökkentheti a pollenszintet.
- Földrajz: A különböző területek eltérő növényzeti mintázatot mutatnak, ami különböző típusú és mennyiségű pollent eredményez. Általánosságban elmondható, hogy a városi területeken általában alacsonyabb a pollenszám, mivel kevesebb a virágzó növény, mint a vidéki vagy erdős területeken.
Remélem, hogy ezen információk birtokában többet megtudhat a pollenfajtákról és azok jellemzőiről.