A geológiában különböző képződményeket láthatunk, amelyek egyes geológiai folyamatok következményei lesznek. Ma arról fogunk beszélni, hogy mi a csatorna. Ez egy törmelékhalmozás, amely a hegyoldalak lábánál helyezkedik el. Bizonyos síkságokon is megtalálhatjuk őket.
Ebben a cikkben a lejtő jellemzőiről és annak kialakításáról fogunk beszélni.
Mi az a hullám
Ez egy törmelék felhalmozódása, vagyis apró sziklák, amelyek leváltak a hegy tetejéről. A sík kialakulása a hegyi párkányok mállásának köszönhető. Időjárás a túlzott szél, a hirtelen hőmérsékletváltozás, a fagyás és olvadás, valamint a nyomásváltozások miatt következhet be. Az idő múlásával a kőzetek megrepednek és deformálódnak, oly módon, hogy végül leválnak és leesnek a lejtőn.
Az apró kőzetek felhalmozódását, amelyet az időjárási folyamat széttöredezett, úgy hívunk, hogy sziklás. A skótok gyakran megtalálhatók hegyvidéki területeken. Amikor egy hegyvidéki területen a hőmérséklet folyamatosan nulla alatt ingadozik (ez télen gyakrabban fordul elő), a kőzetek táplálékában felhalmozódó kis esőcseppek fagyasztási folyamaton mennek keresztül. A jég térfogata nagyobb, mint a folyékony vízé, ezért a kőzet étrendje megnő. Nyilvánvaló, hogy ez a folyamat évekig tart.
Az idő múlásával és a gélképződés hatására a kőzetek törései addig nőnek, amíg a kőzet apró darabokban történő lenyelését okozzák más meteorológiai szerek, például a hőmérséklet változásának egyszerű tényével. Nappal éjjel.
Ezek a köves területek általában mobilak. Alig van talaj, ahol stabilizálódhatnak, ezért hajlamosak mozogni és kisebb sziklás töredékekben élnek tovább. Normális esetben a hullámzást olyan területeken találhatjuk meg, ahol a hőamplitúdó meglehetősen nagy, nagy magasságú, és a flórának általában olyan jellemzői vannak, mint a hosszú gyökerek, a felszínhez közelebb vagy a nedvdús levelek.
Hogyan alakul ki a hullámtér
A hullámképződés folyamata az időjárás okozta. Az időjárás egy olyan folyamat, amelynek során a kőzetek lebomlanak és felbomlanak fizikai, kémiai és légköri tényezők miatt egyaránt. Bár kisebb mértékben, a biológiai ágensek is szerepet játszanak.
Az időjárás által érintett kőzetek a föld felszínén vagy annak közelében találhatók. Ezek a kőzetek különféle darabokra bomlanak és oldódnak, új ásványokat képezve. Az erózió segíti a töredezett kőzetek kiszorítását és szállítását. Az időjárási folyamat az, amely megkönnyíti az erózió hatását egy helyen.
Az időjárási viszonyok típusai
Fizikai időjárás
Az időjárásnak több típusa van, és mindegyik másképp hat. Egyrészt, a fizikai időjárás az oka a kőzet felbomlásának. Ez a törés azonban nem változtatja meg a kőzet kémiai vagy ásványtani összetételét. A kőzet egyszerűen felbomlik, és kisebb kőzetek képződnek. Mivel az erózió kisebb súlyú, nagyobb erővel hat, és nagyobb számú részecske szállítható. A fizikai tulajdonságok módosulnak, de a kémiai tulajdonságok megmaradnak. Ezt a fizikai időjárást néhány környezeti tényező okozza, mint például a víz hatása, a hőmérséklet, a sótartalom változásai.
Ennek a fizikai időjárásnak nem kell a felszínen történnie. Dekompresszióval fordulhat elő, amelyet azok a kőzetek hoznak létre, amelyek nagy mélységben keletkeztek, és amelyek a felszínre emelkedtek. Ezek a nyomásváltozások okozzák a kőzet tágulását, és ennek következtében megrepednek.
A fizikai időjárás egy másik formája néven ismert termoklasztika. Ezek olyan repedések, amelyek a hőmérséklet változása következtében képződnek a kőzetek felszínén. Nappal a szikla felmelegszik és kitágul, éjszaka pedig lehűl és összehúzódik. Az idő múlásával a szikla végül megtörik. Ez az időjárás az egyik leggyakoribb, különösen a nagy hőamplitúdójú területeken, például a sivatagokban. A gránit kőzetek is szenvedhetnek a termoklasztikus időjárástól. Ezek a kőzetek napsugárzást kapnak a gránit felszíni rétegeiben, így a hőmérséklet csak néhány centiméterrel emelkedik és tágul meg a saját felületétől. Miközben hűlnek, elválnak a szikla többi részétől, ezért hívják őket a gömbök hámlasztásának.
A haloklasztika a fizikai időjárás egy másik típusa, amely a telepített só hatása miatt következik be a kőzet pólusain és az azt követő kristályosodás. Amikor a kőzet kristályosodik, térfogata nő. Ily módon a kőzetek belsejében a nyomás megnő, amint az a gélesedésnél bekövetkezik, és apró töredékek törését okozza. Az ilyen fizikai időjárásnak kitett kőzetek szögletes alakúak és kisebbek, ezért az erózió erősebben hat.
Kémiai és biológiai időjárás
A kémiai mállás akkor fordul elő, amikor a kőzet kémiai összetételét külső tényező megváltoztatja. Például a mészkőzetet érinti leginkább az eső hatása. Az esőben szén-dioxid van, amely a mészkő kőzetén keresztül belépve az úgynevezett kalcitot képezi. A mészkőzetben található kalcium-karbonát szén-dioxiddal keveredve kalcitot képez. Ennek a kémiai reakciónak köszönhetően olyan képződmények lesznek, mint a cseppkövek és sztalagmitok.
Végül a biológiai időjárásról beszélünk. A kőzet körül élő organizmusok hatása által okozott hatásról van szó. Például férgek, lárvák, rovarok stb. Ezeknek az élőlényeknek az hatása idővel megrepeszti a kőzetet.
Ezen okok bármelyike miatt kialakulhat egy hullámvölgy. Remélem, hogy ezzel az információval többet tudhat meg a pályáról.