Magnetoszféra

Bolygónknak van egy mágneses tere. Néven ismert geomágneses mező. A különbözőek között a légkör rétegei találunk egy réteget, amely az egész föld mágneses mezőjével rendelkezik. Ezt a réteget hívják magnetoszféra. Erről szól a mai cikk. Beszélni fogunk arról, hogy mi a magnetoszféra, mire szolgál és mire hasznos.

Ha többet szeretne megtudni a magnetoszféráról, ez a hozzászólása.

Mi a magnetoszféra

Mintha bolygónk közepén elhelyezkedő mágnesről beszélnénk, a Föld mágneses tere elektromos áramokon keresztül működik. Az elektromos áramokat a az úgynevezett konvekciós áramok, amelyek a a bolygó külső magja. Ebben a külső magban az öntöttvas nagy koncentrációját találjuk, amely a sűrűségbeli különbségek miatt az egész térben halad. Ezek a konvekciós áramok a Föld köpenyében is előfordulnak, és felelősek a kontinensek mozgásáért.

Annak ellenére, amit gondolhat, a föld belső magjában magasabb a hőmérséklet. Ha nem lenne az anyagok nyomása, a vas teljesen megolvadna. Ez azonban nem a gravitációs erő okozta nyomásnak köszönhető. Ezért a külső magban, amely 2000 kilométer vastag rétegben helyezkedik el, igen olvadt vasat, nikkelt és egyéb kis koncentrációban tartalmaz egyéb folyékony halmazállapotú fémeket. A többi anyagnál kisebb nyomásnál olvadtabb lehet.

A maghőmérséklet, a nyomás és az összetétel különbségei okozzák a konvekciós áramokat. Amint a hidegebb és ezért sűrűbben süllyed az anyag, a melegebb anyag emelkedik. Itt van a hívás is coriolis erő amely a föld forgásának eredménye, amely örvényeket okoz ebben az olvadt fémkeverékben. Mindezek miatt a bolygón belül elektromos áramok keletkeznek, amelyek mágneses tereket hoznak létre.

Ezek a töltött fémek haladnak át ezeken a mezőkön, és létrehozzák saját elektromos áramukat. Ez az önellátó ciklus geodinamikus néven ismert.

Főbb jellemzők

Amint tudjuk, hogyan képződik a Föld mágneses tere, láthatjuk, hogy a magnetoszféra vezérli a Föld mágneses terét. Ennek a magnetoszféra alakja a napszél hatásától függ minden pillanatban. A napszél az ellenkező oldalt olyan távolságokra terjeszti ki, amelyek megközelítőleg ezerszer nagyobbak a nap és a föld közötti távolság sugaránál. A magnetoszféra ezen nagy kiterjedése mágneses farokként ismert.

A mágneses tér intenzitása nem azonos a föld minden szélességi fokán. Például az intenzitás a legalacsonyabb az Egyenlítőnél, a legnagyobb pedig a pólusoknál. A magnetoszféra külső határát, akárcsak a légkör többi rétegét, magnetopauzának nevezzük. Mondhatjuk, hogy a magnetoszféra szerkezete meglehetősen dinamikus. Ez ugyanis nagyban függ a napszél aktivitásától. A mágneses pólusok nem azonosak a földrajzi pólusokkal. Körülbelül 11 fok közötti különbség van közöttük. Számos olyan tanulmány található, amelyet a tudósok felfedeztek a mágneses tér által tapasztalt irányváltásról. A mágneses észak jelenlegi iránya több mint 600 mérföldre van attól, ahol az XNUMX-as évek elején volt. Azt is megállapították, hogy sebességük évente 40 mérföldkel nőtt.

Számos geológiai feljegyzés található, különösen a sziklák orientációjáról, amelyek azt mutatják, hogy ez a mágneses mező az utóbbi 500 millió évben több százszor teljesen megfordult. Minden inverzióban a mágneses pólusok általában a bolygó ellentétes végén helyezkednek el. Ez azt eredményezné, hogy egy hagyományos iránytű az északi pólus helyett a déli pólusra mutat.

A magnetoszféra fontossága

Mint korábban említettük, a napnak van egy tevékenysége, amelyet napszélnek hívnak. Ez a napszél nem más, mint a napból származó radioaktív energiával töltött részecskék folyama. A magnetoszféra létének köszönhetően érzékelhetjük ezt a napszelet anélkül, hogy életünket károsítanánk. Ezt a napszelet általában északi fényként és geomágneses viharként látjuk. Ha nem ez a réteg lenne, akkor károsíthatja az összes kommunikációs rendszerünket, például a műholdakat és a rádióhullámú rendszereket. Ha a Föld mágneses mezőjében nincs atmoszféránk, ezért a föld hőmérséklete hasonló módon változik, mint a Hold felszínén. Vagyis, 123 és 153 fok közötti hőmérsékleti tartományban.

Számos olyan állat létezik, mint például madarak és teknősök, amelyek képesek felismerni a föld mágneses terét, és a vándorlási évszakokban navigációhoz használni. Nagy jelentőséggel bír a geológusok tanulmányozása során a földalatti kőzetek szerkezetének vizsgálatában is. A földmérők keresik az olaj-, gáz- vagy ásványianyag-lerakódásokat, és ennek a mágneses mezőnek köszönhetően könnyebben megtalálják. Mivel ezek az üzemanyagok jelentik a föld energiájának alapját az emberek számára, láthatjuk a magnetoszféra fontosságát.

Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a mágneses mezőre szükség van ahhoz, hogy a bolygó támogassa az életet.

A Föld mágneses mezőjének változása

Ennek a mágneses mezőnek kis változása van egy 24 órás periódus alatt. A variáció elsősorban az iránytű irányát befolyásolja. Ez a különbség csak a máj tizedében észlelhető, és a teljes intenzitást csak 0,1% zavarja.

Bár nem mindig ugyanúgy működnek, a mágneses variációk bizonyos mintákkal rendelkeznek. A fő minta a fényvédő krémmel fennálló összefüggés, amely átlagosan tizenegy évig tart.

Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a magnetoszféráról és annak fontosságáról a bolygó életében.