Tudjuk, hogy a Naprendszer nem ér véget közvetlenül, ha már áthaladtunk a Plútó bolygó pályáján. Ez a naprendszer egy kicsit tovább nyúlik a kuiper öv. Ahhoz, hogy odaérjünk, el kell utaznunk a Neptunuszon és a Plútón túli legtávolabbi területekre. Jelenleg az űrhajó által elért legtávolabbi objektum az Arrokoth (2014 MU69). Azon a területen, ahol feltárták, van a Naprendszernek egy nagyon hideg és sötét régiója, amelyet Kuiper-övnek neveznek. Jelentősége abban rejlik, hogy tartalmazza a Naprendszer kialakulásának megértéséhez szükséges kulcsokat.
Ezért elmondunk mindent, amit a Kuiper-övről, annak jellemzőiről és eredetéről tudni kell.
Mi az a Kuiper-öv
A Kuiper-öv egy fánk alakú terület (geometriában Tornak nevezik), amely több millió kis fagyott szilárd tárgyat tartalmaz. Ezeket az objektumokat összefoglalóan Kuiper-öv objektumoknak nevezik.
Ez egy olyan terület, amely tele van több millió égitesttel, amelyek bolygókat alkothattak, azonban a Neptunusz gravitációja torzulásokat okozott ebben a térben, megakadályozva, hogy ezek a kis égitestek összeálljanak egy nagy bolygóvá. Ebben az értelemben a Kuiper-öv bizonyos hasonlóságokat mutat a Naprendszerben a Jupiter körül keringő fő aszteroidákkal.
A Kuiper-övben felfedezett égitestek közül a leghíresebb a Plútó törpebolygó. Ez a Kuiper-öv legnagyobb égiteste, bár a Kuiper-övben nemrégiben fedeztek fel egy hasonló méretű új törpebolygót (Eris).
A mai napig a Kuiper-öv ez az űr igazi határa, kevéssé ismert és feltárt. Bár a Plútót 1930-ban fedezték fel, és az előrejelzések szerint a Neptunuszon kívül jeges tárgyakból álló öv is létezik, meg kell jegyezni, hogy a Naprendszer ezen régiójában az első aszteroidát 1992-ben fedezték fel. A Kuiper-öv tanulmányozása és ismerete elengedhetetlen a naprendszer keletkezésének és kialakulásának megértéséhez.
A Kuiper-öv felépítése
Jelenleg katalogizálva vannak több mint 2.000 égitest a Kuiper-övben, de a Naprendszer ezen régiójában található égitestek teljes számának csak egy kis részét képviselik.
A Kuiper-öv elemei üstökösök és aszteroidák. Bár hasonlóak, az üstökösök és az aszteroidák összetétele eltérő. Az üstökösök porból, sziklákból és jégből (fagyott gáz) álló égitestek, míg az aszteroidák sziklákból és fémekből állnak. Ezek az égitestek a Naprendszer kialakulásának maradványai.
A Kuiper-övet alkotó anyagok közül sok műholdak keringenek körülöttük, vagy bináris objektumok, amelyek két hasonló méretű objektumból állnak, és egy pont (közös tömegközéppont) körül keringenek. Plútó, Eris, Haumea és Quaoar néhány holdat hordozó objektum a Kuiper-övben.
Jelenleg a Kuiper-övet alkotó égitestek össztömege csak a Föld tömegének 10%-a. A Kuiper-öv eredeti anyaga azonban a feltételezések szerint a Föld tömegének 7-10-szerese, és olyan objektumok, amelyek 4 óriásbolygóról jött létre (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz).
A csökkent tömegvesztés okai
A Kuiper-övben található elemeket KBO-nak nevezik. Ebben a fagyott égi övben a tömegvesztés a Kuiper-öv eróziójának és pusztulásának köszönhető. Az ezt alkotó kis üstökösök és aszteroidák egymásnak ütköznek, és kisebb KBO-kra és porokra hasadnak, amelyeket a napszél kifúj vagy a Naprendszerbe juttat.
Ahogy a Kuiper-öv lassan erodálódik, a Naprendszer ezen területét tekintik az üstökösök egyik eredetének. Az üstökösök másik származási területe az Oort-felhő.
A Kuiper-övből származó üstökösök akkor keletkeznek, amikor a KBO ütközések után keletkezett törmeléket a Neptunusz gravitációja behúzza a Naprendszerbe. A Kuiper-övből származó üstökösök akkor keletkeznek, amikor a KBO ütközések után keletkezett törmeléket a Neptunusz gravitációja behúzza a Naprendszerbe. A nap felé tett utazás során ezeket a kis töredékeket a Jupiter gravitációja egy kis pályára szorította, nem tartott tovább 20 évnél. Ezeket rövid periódusú üstökösöknek vagy a Jupiter család üstököseinek nevezik.
Hol található?
Mint már említettük, a Kuiper-öv a Naprendszer legkülső régiójában található, amely a Plútó pályája. A Naprendszer egyik legnagyobb régiója. A Kuiper-öv legközelebbi széle a Neptunusz pályáján található, körülbelül 30 AU (Az AU a távolság csillagászati egysége, 150 millió kilométer, ami nagyjából a Föld és a Nap távolsága), a Kuiper-öv pedig körülbelül 50 AU távolságra van a Naptól.
Részben átfedi a Kuiper-övet, és kiterjeszti a Scattering Disk nevű területet, amely 1000 AU távolságra terjed ki a Naptól. A Kuiper-öv nem tévesztendő össze az Oort-felhővel. Az Oort-felhő a Naprendszer legtávolabbi részén, a legtávolabbi területen található, a becslések szerint 2000 és 5000 AU közötti távolságra van a Naptól.
Ezenkívül fagyott tárgyakból áll, mint például a Kuiper-öv, amely gömb alakú. Olyan, mint egy nagy kagyló, benne a Nap és a Naprendszert alkotó összes bolygó és égitest, beleértve a Kuiper-övet is. Bár létezését megjósolták, közvetlenül nem figyelték meg.
Remélem, hogy ezzel az információval kijelentette, mi a Kuiper-öv, mi a különbség az Oort-felhővel, és többet megtudhat univerzumunkról.