Ez az a viharfelhő, amely miatt az argentinok és a világ beleszeret
November 30-án látványos viharfelhő alakult ki, amely előbb félelmet adott az argentinoknak, később pedig a világnak.
November 30-án látványos viharfelhő alakult ki, amely előbb félelmet adott az argentinoknak, később pedig a világnak.
Elmondjuk, hogyan alakulnak ki a felhők, és hogy vannak-e különböző típusaik. Nevezzen be, és tudjon meg többet az eget szépítő főszereplőkről.
Láttál hullámokat az égen? Ezek a különös felhők a Kelvin-Helmholtz felhők. Nagyon kíváncsiak, annyira, hogy inspirálták Van Gogh festőt.
A cirrusfelhők a legfurcsábbak. Gyerekektől karaktereket látunk bennük, és felnőttként szeretjük folytatni. Írja be, hogy megtudja, milyen típusok vannak.
Figyeljen nagyon, ha többet szeretne tudni azokról a felhőkről, amelyek a hegyek tetején jönnek létre, és amelyeket orográfiai felhőkként ismerünk.
A legtöbb kutató úgy gondolta, hogy a légszennyezés nagyobb, hosszabb ideig tartó viharfelhőket okoz, mivel a vihar frontjai érzékenyebbek a légáramokra, és belső konvekciót okoznak. Ebben a tanulmányban megfigyelte, hogy a szennyezés mint jelenség tartósabbá teszi a felhőket, de a korábban gondoltaktól eltérő módon a jégrészecskék méretének csökkenésével és a felhő teljes méretének csökkenésével. Ez a különbség közvetlenül befolyásolja azt, ahogyan a tudósok a felhőket képviselik az éghajlati modellekben.
Vannak olyan tényezők, amelyek beavatkozhatnak, hogy a vízcseppek vagy jégkristályok eltűnjenek a felhőkből, például a levegő felmelegedése, csapadékképződés és keveredés a szárazabb levegővel.
A felhő kialakulásához vezető függőleges mozgások különféle típusai: mechanikus turbulencia, konvekció, orográfiai emelkedés és lassú, hosszú emelkedés.
A WMO szerint a Cumulonimbusokat vastag és sűrű felhőnek írják le, jelentős függőleges fejlődéssel, hegy vagy hatalmas tornyok alakjában. Viharokkal jár.
A gomolyfelhők függőlegesen fejlődő felhők, amelyeket elsősorban a Föld felszínén a levegő felmelegedése által elősegített függőleges áramlatok alkotnak.
A rétegek kis vízcseppekből állnak, bár nagyon alacsony hőmérsékleten kis jégrészecskékből állhatnak.
A Nimbostratus-t szürke, gyakran sötét felhőrétegként írják le, amelynek megjelenését többé-kevésbé folyamatosan eső vagy hó csapadék borítja.
Az Altocumulusokat közepes felhők közé sorolják. Ezt a típusú felhőt bankként, vékony rétegként vagy nagyon változatos formákból álló felhőrétegként írják le.
A cirrocumulus fák nagyon apró elemekből álló, fehér felhőkből álló partból, vékony rétegből vagy árnyékok nélküli lapból állnak. Felfedik az instabilitás jelenlétét azon a szinten, ahol vannak.
A Cirrus egyfajta magas felhő, általában jégkristályokból álló fehér szálak formájában.
Ha távolságokra utalunk, akkor a felhők magassága és magassága különböző fogalmak. A felhő függőleges dimenziója az alapja és a teteje közötti szint függőleges távolsága.