A geológiai területen két fogalom van, amelyeket néha összekevernek. Vulkáni szigetekről és szigetívekről beszélünk. Mindkettő felelős az új szárazföldek kialakulásáért az óceánban. Vannak azonban olyanok különbségek a vulkáni szigetek és a szigetívek között.
Ezért ebben a cikkben elmondjuk, mi a különbség a vulkáni szigetek és a két szigetív között.
Mi az a sziget?
A sziget egy olyan terület, amelyet teljesen körülvesz a víz. Méretük a kis sziklaképződményektől a hatalmas szárazföldekig terjedhet. A szigetek sokféle módon keletkezhetnek, keletkezésük különböző geológiai és éghajlati folyamatokhoz köthető. Sok sziget vulkáni tevékenység eredménye. Azokon a helyeken, ahol magas a szeizmikus aktivitás, vulkánok emelkedhetnek fel a tengerfenékről, lerakva lávát és más vulkáni anyagokat, amelyek végül felhalmozódva szigetet alkotnak. Ha egy adott óceáni régión belül több sziget csoportosul, szigetcsoportnak nevezzük őket. Van néhány vulkáni eredetű szigetek Spanyolországban akárcsak a Kanári-szigetek.
A kontinentális fajtársaiktól függetlenül kialakult egyedi fajok megjelenése gyakran a szigeteknek a szárazföldtől való elszakadásának következménye. Ez az elválasztás mélyreható hatással van a szigeteken virágzó életre, ami endemikus fajok kialakulásához vezet. A történelem mentén, Az ember tengerek felfedezése főként a rejtélyes és rejtett szigetek keresése körül forgott.
Mik azok a szigetívek?
A szigetívek, más néven vulkáni szigetívek vagy óceánívek, vulkáni eredetű szigetek által alkotott szigetcsoportok. Ezek a termikus orogének vagy vulkáni ívek kategóriába sorolt geológiai képződmények, Termikus orogénnek nevezett folyamat során keletkeznek. Ez akkor fordul elő, amikor az óceáni kéreg két töredéke különböző tektonikus lemezekről orogenezisen megy keresztül.
A vulkáni ív egyfajta orogenezis, amely akkor következik be, amikor az egyik tektonikus lemez óceáni kérge egy másik lemez kérge alá süllyed, nyomást gyakorolva, és az alapanyag megolvadását okozza. A szigetívekkel összefüggésben az alávezető lemez növekvő hőmérsékletet és nyomást tapasztal, ahogy mélyül, ami egyes komponensek elpárolgását okozza.
Következésképpen anyagainak egy része megolvad, kis sűrűségű magmákat hozva létre, amelyek a litoszférából emelkednek ki, és áthaladnak az elnyomott lemez óceáni kérgén, amíg el nem érik a felszínt. A magma felfelé mozgása a képződést eredményezi vulkáni kúpok sorozata, amelyek természetes kivezető nyílásként működnek az elnyomott lemez alatt felgyülemlett nyomás felszabadítására. Ezek a vulkáni kúpok a víz fölé emelkednek, és a szigetcsoportot vagy vulkáni szigetek ívét alkotják.
Egy jellegzetes vulkáni szigetképződmény azonosítható a domború oldala mentén elhelyezkedő óceáni árok jelenlétéről, amely az elülső zóna néven ismert, és amely határként szolgál a kölcsönhatásban lévő tektonikus lemezek között. A szemközti oldalon, a szigetív homorú részén található a hátsó boltív terület, amelyet egy hatalmas és mély hátsó ívű medence, amely tartalmazhat korábbi szigetívek és a hozzájuk tartozó medencék maradványait.
A többi vulkáni ívhez hasonlóan a backarc-medencéket is befolyásolják olyan szubdukciós folyamatok, amelyek olyan mechanizmusokat indítanak el, amelyek óceáni litoszféra kialakulásához vezetnek, ami kiterjedést és tágulást okoz (ilyen tágulás figyelhető meg például a Japán-tengeren).
Mi a különbség a vulkáni szigetek és a szigetívek között?
Bár mindkettő geológiai képződmény, amely az óceánban zajlik, van néhány különbség:
- Geológiai eredet: A szigetek különböző eredetűek lehetnek, például víz alatti vulkánok, korall-atollok, vagy az emelkedő tengerszint által elválasztott kontinensek töredékei. Másrészt a szigetívek kifejezetten a szubdukciós zónákban képződnek, ahol egy óceáni lemez egy kontinentális lemez alá süllyed, vulkáni tevékenységet generálva, amely szigetláncot eredményez a szubdukciós vonal mentén.
- Eloszlás és forma: A szigetek bárhol elszórtan helyezkedhetnek el az óceánban, és különböző formájúak és méretűek lehetnek, a kis távoli szigetektől a nagy szárazföldekig. A szigetívek viszont egy görbe vonal vagy ív mentén oszlanak el, amely a szubdukciós zónát követi.
- Geológiai folyamatok: Míg a szigetek különféle geológiai folyamatok, például vulkáni tevékenység, üledékképződés vagy tengerszint-emelkedés következtében alakulhatnak ki, a szigetívek a kontinentális lemez alatti óceáni lemez közvetlen következményei.
- Biodiverzitás: Mind a szigetek, mind a szigetívek az élet sokféleségét támogathatják tengeri és szárazföldi ökoszisztémáikban egyaránt. A szigetívek azonban általában biológiailag változatosabbak az általuk kínált élőhelyek sokfélesége miatt, beleértve a vulkáni lejtőket, korallzátonyokat és mélyvizeket.
Példák a szigetekre
- Húsvét-szigetek: A Csendes-óceánban található ez a sziget a moai nevű rejtélyes kőszobrairól híres.
- Bora Bora sziget: A Csendes-óceán partján, Francia Polinéziában található Bora Bora híres kristálytiszta vizeiről, fehér homokos strandjairól és fényűző üdülőhelyeiről.
- Santorini-sziget: Az Égei-tengerben ez a vulkanikus sziget drámai szikláiról, fehérre meszelt falvairól és látványos naplementéiről ismert.
- Galápagos-sziget: Híresek egyedülálló biológiai sokféleségükről és endemikus fajaikról, köztük az óriásteknősökről és a Darwin-pintyekről.
Példák szigetívekre
- Az Antillák íve: Ez a szigetív a Karib-tenger szélén húzódik, az északi Bahama-szigetektől a déli Windward és Leeward-szigetekig.
- Aleut Arch: A Csendes-óceán északkeleti részén található ez a szigetív Alaszkától az oroszországi Kamcsatka-félszigetig.
- Indonéz ív: Ez a kiterjedt szigetív az ázsiai kontinens és Ausztrália között terül el, több ezer vulkáni eredetű szigetet és korallszigetet magába foglalva.
- Japán ív: A csendes-óceáni lemez szélén található ez a szigetív, amely Japán keleti partja mentén húzódik, és több ezer vulkanikus szigetet foglal magában.
Remélem, hogy ezzel az információval többet megtudhat a vulkáni szigetek és a szigetívek közötti különbségekről.