A vulkán egy geológiai szerkezet, ahol a magma a föld belsejéből emelkedik ki. Ezek eredete általában a tektonikus lemezek határain belül van, ami a mozgásuk eredménye, bár vannak úgynevezett forró pontok is, vagyis olyan vulkánok, amelyek ott találhatók, ahol nincs mozgás a lemezek között. Tudni hogyan keletkeznek a vulkánok Ez némileg bonyolultabb, és ezért ebben a cikkben meg fogjuk magyarázni.
Ha szeretné tudni, hogyan keletkeznek a vulkánok, ez a bejegyzés.
Hogyan alakulnak ki a vulkánok
A vulkán a földkéreg nyílása vagy szakadása, amelyen keresztül a magma vagy láva kisül a föld belsejéből láva, vulkáni hamu és gáz formájában magas hőmérsékleten. Általában a tektonikus lemezek szélén képződnek. A vulkánok kialakulása különböző folyamatokkal jár:
- Vulkánok kontinentális korlátokkal: Amikor szubdukciós folyamat következik be, az óceáni lemezek (nagyobb sűrűségű) a kontinentális lemezeket (kevésbé sűrűk) szubdukálják. A folyamat során a szubdukált anyag megolvad, és magmát képez, amely a repedéseken keresztül emelkedik, és kívülről kilökődik.
- Az óceán közepén fekvő háti vulkán: vulkán keletkezett, amikor a tektonikus lemezek elváltak, és olyan nyílást képeznek, amelyen keresztül a felső köpenyben keletkező magmát a hagyományos óceáni áramlatok hajtják.
- Hot spot vulkánok: vulkánok, amelyeket növekvő magmaoszlopok termelnek, amelyek átvágják a földkéreget, és a tengerfenéken felhalmozódva szigeteket képeznek (például Hawaii).
Képzési feltételek
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a vulkánok kialakulásának bizonyos jellemzőitől függően (például a helytől vagy a pontos eljárástól függően) különböző típusúak lehetnek, de a vulkáni képződés bizonyos vonatkozásai minden vulkán alapját képezik. A vulkán így alakul ki:
- Magas hőmérsékleten magma képződik a földben.
- Mássz fel a földkéreg tetejére.
- A földkéreg repedésein és a fő kráteren keresztül kitörések formájában tör ki.
- A piroklasztikus anyagok felhalmozódnak a földkéreg felületén, és így képezik a fő vulkáni kúpot.
Vulkán részei
Miután a vulkán keletkezett, különböző részeket találunk, amelyek alkotják:
- Kráter: Ez a nyílás, amely a tetején található, és amelyen keresztül a láva, a hamu és az összes piroklasztikus anyag kiürül. Amikor piroklasztikus anyagokról beszélünk, a vulkáni magmás kőzet minden darabjára, különböző ásványok kristályaira, stb. Sok kráter létezik, amelyek mérete és alakja eltérő, bár a leggyakoribb az, hogy lekerekítettek és szélesek. Vannak olyan vulkánok, amelyeknek több krátere van.
- Kazán: ez a vulkán egyik része, amelyet gyakran meglehetősen összetévesztenek a kráterrel. Ez azonban egy nagy mélyedés, amely akkor alakul ki, amikor a vulkán kitöréskor szinte minden anyagot kienged magma kamrájából. A kaldera némi instabilitást kelt az élet vulkánjában, amely hiányzik a strukturális támogatáshoz.
- Vulkáni kúp: a láva felhalmozódása szilárdul meg hűlés közben. Szintén a vulkáni kúp része a vulkánon kívüli összes piroklasztok, amelyeket kitörések vagy robbanások okoznak idővel.
- Repedések: azok a repedések, amelyek azokon a területeken fordulnak elő, ahol a magma kiűződik. Ezek hosszúkás alakú rések vagy repedések, amelyek szellőzést biztosítanak a belső térnek, és azokon a helyeken zajlanak, ahol a magma és a belső gázok felszínre kerülnek.
- Kandalló: ez az a vezeték, amelyen keresztül a mágikus kamra és a kráter össze van kötve. Ez a vulkán helye, ahol a lávát kiűzik. Annál is inkább, és a kitörés során felszabaduló gázok áthaladnak ezen a területen.
- Dykes: Magmás vagy mágikus képződmények, amelyek cső alakúak. Áthaladnak a szomszédos kőzetek rétegein, majd a hőmérséklet csökkenésekor megszilárdulnak.
- Kupola: Ez a felhalmozódás vagy a halom, amely nagyon viszkózus lávából keletkezik, és kör alakúvá válik. Ez a láva olyan sűrű, hogy nem tud mozogni, mióta a súrlódási erő túl erős a talajjal.
- Magmás kamra: Felelős a Föld belsejéből származó magma felhalmozásáért. Általában nagy mélységekben található, és ez a lerakódás, amely a magma néven ismert olvadt kőzetet tárolja.
Vulkáni tevékenység
A vulkánok kitörési gyakoriságának aktivitásától függően különböző típusú vulkánokat különböztethetünk meg:
- Aktív vulkán: olyan vulkánra utal, amely bármikor kitörhet és szunnyadó állapotban van.
- Szunnyadó vulkánok: Tevékenységre utaló jeleket mutatnak, amelyek jellemzően fumarolokat, meleg forrásokat vagy a kitörések között hosszú ideig szunnyadó állapotokat tartalmaznak. Más szóval, ahhoz, hogy inaktívnak lehessen tekinteni, évszázadoknak kellett eltelnie az utolsó kitörés óta.
- Kialudt tűzhányó: Több ezer évnek kell eltelnie, mielőtt a vulkánt kihaltnak tekintik, bár ez nem garantálja, hogy valamikor fel fog ébredni.
Hogyan képződnek a vulkánok és kitörések
A kitörés a vulkánok egyik fő jellemzője, amely segít osztályozni és tanulmányozni őket. A vulkánkitörésnek három különböző mechanizmusa van:
- Magma kitörés: a magmában lévő gáz a dekompresszió miatt felszabadul, ami a sűrűség csökkenését eredményezi, ami lehetővé teszi a magma felfelé történő kitörését.
- Phreatomagmatikus kitörés: akkor fordul elő, amikor a magma vízzel érintkezik, hogy lehűljön, amikor ez megtörténik, a magma robbanásszerűen felemelkedik a felszínen, és a magma felhasad.
- Freatikus kitörés: Akkor fordul elő, amikor a magmával érintkező víz elpárolog, mivel a környező anyag és részecskék elpárolognak, csak a magma marad.
Mint látható, a vulkánok rendkívül összetettek, és a tudósok gyakran tanulmányozzák kitörésük előrejelzését. Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a vulkánok kialakulásáról és jellemzőiről.