A nyári szezonban előfordulnak némileg szokatlan meteorológiai jelenségek, amelyek megjelenéséhez különleges körülmények szükségesek. E jelenségek egyike az hőfúvás. Ez egy olyan jelenség, amely akkor fordul elő, amikor a lehulló csapadék elpárolog, amikor áthalad egy száraz vagy nagyon száraz levegőrétegen meleg környezetben.
Ebben a cikkben a hőfúvás jellemzőiről, eredetéről és következményeiről fogunk beszélni.
A hőfúvás jellemzői és eredete
Ahogy a levegő leereszkedik, lehűl, és nehezebbé válik, mint a környező levegő. Amikor a levegő lehűl, sűrűbbé válik, mint a környező levegő, ami miatt gyorsabban süllyed a felszínre, mint a környező levegő. Miután a leszálló levegőben lévő összes csapadék elpárolog, a levegő teljesen száraz, és már nem tud elpárologni. Ahogy leszáll a levegő, A légkör összenyomásával melegszik.
A levegőnek egy újabb folyamaton kell keresztülmennie, miután a leszálló levegő már nem hűthető le, de a levegő lendületéből adódóan tovább ereszkedik a felszín felé. Ahogy a levegő összenyomódik, felmelegszik. A forróbb, szárazabb levegő a Föld felszíne felé kezd süllyedni, és menet közben lendületet vesz. Ez a forró, száraz levegő tovább esik, amíg el nem éri a felszínt, ahol lendülete vízszintesen, minden irányban szétterül a felszínen. Ez erős széllökésfrontot eredményez (a forró, száraz levegő felülről behatolása miatt a felület hőmérséklete nagyon gyorsan emelkedik, és a felület harmatpontja nagyon gyorsan csökken).
Fontos megjegyezni, hogy a hőmérséklet emelkedésével a sűrűség csökken (ez a süllyedő levegő már nagyon gyorsan mozog, és ennek a levegőnek a sűrűségének csökkenése nem lassítja le). A meleg széllökéseket gyakran erős szél kíséri, és nehéz megjósolni. Előfordulhatnak olyan környezetben, amely az előző napok időjárási adatai alapján ismert, vagy modellezhető.
Példák a hőfúvásra
A szélsőségesen meleg vagy meleg széllökések néhány példája a világban, többek között megnövekedett 86 fokos hőmérséklet az iráni Abadanban, ahol több tucat ember halt meg. A hőmérséklet mindössze két perc alatt 37,8-ról 86 fokra emelkedett. Egy másik példa az 66,3. július 10-i 1977 Celsius-fok Antalyában, Törökországban. Ezek a jelentések nem hivatalosak.
Dél-Afrikában, egy hőfúvás mindössze öt perc alatt melegítette fel a hőmérsékletet 19,5 fokról 43 fokra zivatar idején 9 és 9:05 között Ez a Kimberleyben történt. Nem hivatalos jelentések érkeztek Portugáliából, Iránból és Törökországból, de nincs más megerősítő információ. Az akkori időjárási megfigyelések semmi jelét nem mutatják annak, hogy ezek a jelentések pontosak voltak. A meteorológus szerint 43 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet, de a hőmérője nem volt elég gyors ahhoz, hogy elérje a legmagasabb pontot. A hőmérséklet 19,5:21-kor 45°C-ra csökkent.
Esetek Spanyolországban
Hazánkban is előfordul néhány hőkitörés. Általában ezek a jelenségek erős széllökésekhez és hirtelen hőmérséklet-emelkedéshez kapcsolódnak. A levegőben lévő víz lesüllyed és elpárolog, mielőtt elérné a talajt. Ebben az időben a leszálló levegő felmelegszik a felettük lévő légoszlop súlyának növekedése miatti kompresszió következtében. Az eredmény a levegő hirtelen intenzív felmelegedése és a páratartalom csökkenése.
A meteorológiai szakértők szerint a felhők gyorsan függőlegesen fejlődnek, és erős függőleges felfelé irányuló áramlásokat jeleznek. Bár egynek tűnik, ezek függőlegesen gyorsan fejlődő felhők, így akár tornádónak is tűnhetnek. A meleg lefúvások gyakran éjszaka vagy kora reggel fordulnak elő amikor a felület hőmérséklete alacsonyabb, mint a közvetlenül felette lévő réteg.
Pusztító hatásuk miatt ezek a forró vonalak összetéveszthetők a tornádókkal, mivel erős széllökésekkel is járnak. Azonban meg lehet különböztetni a kár nyomától, amelyet maga mögött hagy.
Castellón esetében Ezt száraz fújásnak nevezik, és akkor fordul elő, amikor a csapadék lehull és elpárolog, miközben száraz vagy nagyon száraz levegőrétegen halad át viszonylag meleg környezetben.. Ez a viharcsapadék jellemzően elpárolog, lehűti a levegőt, és gyorsabb zuhanást okoz. A levegő felforrósodik, ahogy a szél a Föld felszíne felé halad.
Ezen a ponton a felszínt érő levegő nagyon forró, ezért gyorsan jelentős hőmérséklet-emelkedést okozhat, ahogy azt a Castellón repülőtéren is rögzítették. 6. július 2019-án hőrobbanás történt Almeríában a hőmérséklet több mint 13 ºC-kal emelkedett, 28,3 ºC-ról 41,4 ºC-ra, mindössze 30 perc alatt, az Aemet feljegyzései szerint.
kapcsolat a viharokkal
A tipikus erős szelek, amelyek heves viharok során felszabadulnak, és heves csapadékkal kísérik, nagyon ijesztő viharok a repülés számára. Ebben az esetben a jelenségek kombinációjával jönnek létre: A viharban a légtömeg lehűl, sűrűbbé (nehezebbé) válik és gyorsabban esik, ahogy közeledik a talajhoz.
A hőkitörések esete nagyon különleges, és pontos légköri konfigurációt kell adni ahhoz, hogy bekövetkezzen, lényegében a középső és alsó rétegekben a légköri eloszlás nagyon meleg és száraz. Ha egy érett, bomló vihart alkotnánk egy ilyen légkörben, a leszálló kitörést kísérő csapadék elpárologna, segítve a leszálló légtömeg további hűtését.
Van azonban egy időszak, amikor már nem tud elpárologni a csapadék. Ettől a pillanattól kezdve, ahogy a légtömeg tovább ereszkedik, elkezdődik egy termodinamikai folyamat, az úgynevezett adiabatikus kompresszió. Ez azért történik, mert ez a levegőtömeg felett nagyobb légoszlop van, amely az általa tartott súly miatt összenyomódik. Az adiabatikus kompresszió a légtömeg felmelegedését és a levegő nedvességvesztését idézi elő.
Remélem, hogy ezen információk birtokában többet megtudhat a hőfúvásról és annak jellemzőiről.