Besugárzás

Besugárzás

Ma egy olyan változótípusról fogunk beszélni, amely nagyon fontos, amikor egy adott régióban meghatározzuk az éghajlat típusát. Ez a besugárzás. A besugárzás az a mennyiség, amely az adott felületre eső napsugárzás területegységére eső energiáját méri. Ezt a felületre csapódó napsugárzás mennyiségét a megadott térben és időben mérik.

Ebben a cikkben mindent elmondunk neked, amit tudnod kell a besugárzásról és az éghajlattípusok kialakításának fontosságáról.

Főbb jellemzők

Napsugárzás

A besugárzás az a nagyságrend, amely segít megmérni, hogy mennyi napsugárzás esik egy bizonyos felületre és egy bizonyos idő alatt. Ismeretes, hogy a nap által generált összes napsugárzás nem éri el bolygónkat. A besugárzást területenkénti teljesítményegységekben fejeztük ki. Az értékeket általában watt / négyzetméterben adják meg. Ha a napsugárzásra hivatkozunk, akkor arról a sugárzás mértékéről fogunk beszélni, amelyet az adott felület időegységenként kap.

Mondhatjuk például, hogy a hely besugárzása igen 10 watt négyzetméterenként és óránként. Ez azt jelenti, hogy ez a napsugárzás mennyisége óránként egy négyzetméterre esik. Ily módon megtudhatjuk, hogy egy bizonyos felület mennyi napsugárzást kap az idők során annak megállapításához, hogy milyen típusú éghajlat uralkodik egy bizonyos területen.

Tudjuk, hogy a napsugárzás fontos változó a helyiség hőmérsékletének értékében. Ha ez a hely nagy mennyiségű napsugárzást kap, normális, hogy magasabb a hőmérséklete. Ezenkívül ezek az értékek megalapozzák az uralkodó szélrendszert és néhány olyan csapadékot okozó légköri jelenséget. A nap az a motor, amely olyan légköri jelenségeket okoz, mint például a csapadék keletkezése a troposzférában. A napsugárzás melegíti a felszín egy részét, ami a környező levegő felmelegedését és emelkedését okozza.

Azon a területen, ahol a levegő emelkedik, egyfajta rés jön létre, amelyet egy másik légtömegnek kell kitöltenie. Így jönnek létre a szélrendszerek. Minél nagyobb a különbség a levegő sűrűsége között, annál nagyobb a szél. Ezenkívül ezek a kedvező feltételek az anticiklonok és a viharok létrejöttéhez.

A besugárzás eredete

Műszaki szempontból a földfelszíni napsugárzás egyfajta időintervallum hozzáadásának módja, amelyben a sugárzás a légkör közbeiktatásával egy szűrt felületre hat. Az adatok, amelyeket a napsugárzás ad nekünk a felszínen, az évszakától, a szélességtől, általában az éghajlattól és a napszaktól függenek.

Az elektromágneses sugárzás a napból származik. Ez a magfúziós reakció energiája, amely folyamatosan zajlik a Nap belsejében. Ez a magreakció két hidrogén atomból hélium magot alkot. Az atomok ezen kombinációja során nagy mennyiségű energia szabadul fel, amely sugárzás formájában szabadul fel.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az e reakció által generált hő felelős azért, hogy a nap egy óriási izzó tömeg legyen, amely a föld felszínére jutó hőt generálja. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bolygónk az úgynevezett "lakható zónának" található. Más szavakkal, elég közel volt ahhoz, hogy a nap felmelegítsen minket, de elég messze volt ahhoz, hogy ne égessen el minket.

A nap külső felülete körülbelül 5500 Celsius fok. Ez a csillag nagy mennyiségű elektromágneses sugárzást bocsát ki széles hullámhosszon és frekvenciatartományban. Ez az elektromágneses sugárzás az ultraibolyától az infravörösig terjed, az emberek számára látható régiót szivárványnak nevezik. A napsugárzás spektruma átfogja az összes hullámhosszat, amelyet a nap ad ki, függetlenül attól, hogy az ember látható-e.

A besugárzás típusai

Sugárzási szintek

A besugárzásnak több típusa van, jellegzetességeiktől és eredetüktől függően. Mindegyiket lépésről lépésre elemezzük:

  • Összes napsugárzás: ez az a mérés, amely minden egységnyi hullámhosszat felölel, befolyásolja bolygónk felső légkörét. Általában a légkörbe jutó napfényre merőlegesen mérik.
  • Közvetlen normál besugárzás: ez az, amely megméri a föld felszínét egy bizonyos helyen. Ehhez a napra merőlegesen elhelyezett felületen egy elemet használnak. A teljes közvetlen besugárzás megegyezik a földön kívüli sugárzással a légkör fölött, levonva a légköri veszteségeket a fény abszorpciója és szórása miatt a szél és a felhők által. Ezek a veszteségek növelhetők vagy csökkenthetők, többek között a napszak, szélesség, felhőtakaró, nedvességtartalom függvényében.
  • Diffúz vízszintes besugárzás: diffúz égsugárzás néven is ismert. Ez az a sugárzás, amelyben a légkörben szétszórt fény sugárzása eléri a föld felszínét. Ez a mennyiség vízszintes felületen mérhető az ég minden pontjáról érkező sugárzással. Ha a légkör nem létezne, nem lenne diffúz vízszintes sugárzás.
  • Globális vízszintes besugárzás: Végül ez a fajta besugárzás méri a nap teljes sugárzását a föld vízszintes felületén. A közvetlen besugárzás és a diffúz vízszintes besugárzás összegének számít.

Mindezeket az értékeket egy adott terület éghajlati jellemzőinek megismerése céljából állapítják meg. Ezenkívül számos tanulmányban használják a megújuló energiák fejlesztésére és felépítésére, amelyek együtt működnek a nappal. Erre példa a fotovoltaikus napenergia. A fotovoltaikus napenergia megvalósíthatósági tanulmányának elvégzéséhez ismerni kell a napsugárzás mennyiségét, amely egész évben befolyásolja a ház tetejének felületét. Ezenkívül meg kell adni többek között más változók értékeit is, mint például a felhőtakaró, a páratartalom és a szélrendszer.

Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a besugárzásról.


Legyen Ön az első hozzászóló

Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.