Valamikor a Mars, az éghajlati evolúció rövid története

Mars és Föld

Mars és Föld

A héten a NASA közzétett egy videót a nyilvánosság számára, amely összefoglalja a a Mars éghajlattörténete érdemes néhány sort szentelni a szomszédos "vörös" bolygó evolúciójának. Az elvégzett vizsgálatokból, a rögzített képekből és a különböző űrkutatási expozíciókból vett mintákból tudjuk, hogy éghajlati evolúciója az egész Naprendszerben a legjobban hasonlított a Földre.

A Földről a távcsövön keresztül megfigyelhető marsi jellemzőkből kiemelhetjük a fehér felhőkkel rendelkező légkört, bár nem olyan kiterjedt, mint a Földön, a szezonális változások nagyon hasonlóak a Földön tapasztalhatóhoz, a 24 órás napok, a homokviharok és a jégtakarók megléte a télen növekvő pólusoknál. Ismerősnek tűnik, igaz?

Nagyon alacsony nyomás- és hőmérsékleti viszonyai miatt folyékony víz jelenléte a felszínén szinte lehetetlen lenne, ami a Marsot sivatagi bolygóként mutatja, vékony CO2-atmoszférával. Ellenpontként a marsi geológia, többek között számos kráterrel, vulkánnal és kanyonnal, a Naprendszer egyik legteljesebbjeként mutatott meg minket.

A talált sziklás és geomorfológiai képződmények révén az evolúciója rekonstruálható. Néhány kráterben kifolyó csatornákat figyeltek meg, amelyek hasonlóak a földön a folyók és patakok által okozott erózió eredményeként megfigyelt csatornákhoz, ami azt jelzi, hogy a felszínen folyadék folyamatosan áramlik, ami ezt az eróziót eredményezte, szinte biztosan víz folyékony.

E csatornák többsége az ókori kráterekhez kapcsolódik, ami arra gondol, hogy a bolygó történelmének kezdetén kialakult az az éghajlat, amely lehetővé tette a felszínen folyékony víz létezését. Logikus magyarázat lenne a jelenleginél sűrűbb ősi légkör megléte, nagyobb üvegházhatással, amely megemelné a hőmérsékletet.

Marsi geomorfológia

Marsi geomorfológia

Ez a légkör nem képezhetett kizárólag CO2-t, mivel a számítások szerint az a gáz mennyisége, amely 2,5 bar-nál nagyobb nyomást generál, kondenzálódik. Ezeknek a tulajdonságoknak a légköre nem érné el, hogy a felületi hőmérséklet meghaladja a 220ºK-ot, jóval 273ºC alatt, a víz stabilitási hőmérsékletét. Ezért nem volt folyékony víz.

A fiatalabb terepen láthatjuk a túlfolyó csatornákat, amelyek nagy, több tíz kilométer széles és több száz kilométer hosszú szerkezetek, a terep összeomlott területein kezdődnek. Ez összefügg az altalajban tárolt és a felszínre kerülő víz katasztrofális és pillanatnyi áramlásával. A felszínen lévő víz nagy része párologtatással jutna a légkörbe, emelve a vízgőz üvegházhatása miatt a nyomást és a hőmérsékletet, felszabadítva a marsi talajban lévő fagyott vizet és CO2-t is.

Ez felgyorsítaná a globális klímaváltozást, amely óceán kialakulásához vezethet az északi félteke síkságain, kiterjedt sarki jégsapkákkal együtt. Az óceánokat később elveszítenék talán az altalajba való beszivárgások, és a bolygó visszatérne a jelenlegihez "hasonló" éghajlatra.

Ezek a túlfolyó csatornák, amelyekről beszéltünk, a bolygó története során több epizódban is megjelennek, később azonban az ókori kráterekben, amelyeket az Nagyszerű időjárási bombázás. Ezért arra a következtetésre jutunk, hogy a mostanihoz hasonló hideg és sivatagi éghajlat olyan szakaszai, amelyeket a meleg éghajlat hirtelen epizódjai és az északi féltekén nagy víztestek léteznek, ismételten ciklikusan megismétlődtek a bolygó történelme során.

Több információ: Az élet a Marson, további bizonyítékok, amelyek ezt a lehetőséget mutatjákAz „Siding Spring” üstökös a Mars felé tart


Legyen Ön az első hozzászóló

Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.