Mint tudjuk, az eső bolygónkon nagyon gyakori meteorológiai jelenség. Ez nem más, mint a folyékony vízrészecskék esése, a kondenzáció és a vízgőz lehűlésének terméke a troposzféra tetején lévő felhőkben. Az esőket néha csapadéknak nevezik, bár ez sokkal tágabb kategóriára utal. A csapadékképződés több tényezőtől függ: hőmérséklettől, légköri nyomástól és páratartalomtól. A Szakadó esőzések ezek nagy intenzitással és rövid ideig fordulnak elő. Sok kérdés merül fel az eső ilyen típusával és annak eredetével kapcsolatban.
Ezért ezt a cikket dedikáljuk, hogy elmondhassunk mindent, amit tudnia kell a szakadó esőzésekről, azok jellemzőiről és azok kialakulásáról.
Az eső eredete
A szakadó esőzések jellemzőinek és eredetének megismeréséhez meg kell értenünk, hogy az eső hogyan keletkezik. Az eső nem más, mint annak a hidrológiai körforgásnak a része, amelyben a vízcseppek kicsapódnak, és amelyeket korábban az óceánból, folyókból, tavakból és a szárazföld felszínéről készítettek, ahol víz van.
Az eső a különféle között alakul ki felhőtípusok, például cumuloninbus és nimbostratus. Ezek azok a felhők, amelyek a nedvesség túlnyomó részét elnyelik a légkörből. Amikor a vízgőz emelkedik és eléri a magasságát, általában hidegebb régiókról van szó. Ez a gőz kondenzálódását okozza, és vízcseppek keletkeznek a higroszkópos kondenzációs magoknak köszönhetően. Ezek a kondenzációs magok lehetnek porfoltok vagy szuszpendált részecskék, amelyek megtalálhatók a légkörben. Amikor kondenzálódnak, elérik a súlyt, amelyen keresztül a gravitáció hatására kicsapódnak.
Az eső kialakulása háromféleképpen fordulhat elő:
- Konvekciós zuhanyok: azok az esőtípusok, amelyekben a forró levegő érintkezik a föld felszínével és a nap hatására felmelegszik. Miután felemelkedik a levegőből, lehűl, és a vízcseppek páralecsapódása miatt esőzés következik be.
- Orográfiai esőzések: azok, amelyek akkor keletkeznek, amikor a nedves levegő tömege hegyvidéki megkönnyebbüléssel ütközik. Ez a levegő hajlamos felemelkedni a lejtőn, és teljes nedvességét addig engedi, amíg teljesen szárazon le nem ereszkedik a hegy másik oldalára.
- Elülső zuhany: Két különböző hőmérsékletű, nedves légtömeg ütközése esetén keletkeznek. Általában ez az egyik minőség, a másik pedig hideg. Ezek az esők általában viharos vagy hurrikán típusúak.
- Szakadó esőzések: a hőmérséklet és a föld felszínének ellentéte alkotja őket. Általában nyár végén történik, és nagy intenzitású viharok, amelyek általában komoly károkat okoznak, különösen a mezőgazdaságban.
Szakadó esőzések kialakulása
Sokan kíváncsiak arra, miért alakulnak ki zuhogó esők nyár végén. Normális, hogy augusztus utolsó napjaiban hazánk jó részén viharok vannak. És ez az, hogy ezek a szakadó esőzések az instabilitás következményei. Az instabilitás általában a félsziget délkeleti részén koncentrálódik nagyon bőséges csapadékmennyiséggel, amely meghaladja a 200 mm-t.
A szakadó esőzések e epizódjait köznyelven hidegcseppként ismerjük. Szinte minden évben magányos a Földközi-tenger környékén és ebben az időben. Általában augusztus utolsó napja és október első hete között változnak. Általában szeptember hónap a legvalószínűbb a kialakulásukra. Mindezek az ugyanazon a napon rendszeresen bekövetkező súlyos viharok nem egybeesésnek, hanem bizonyos meteorológiai tényezőknek felelnek meg.
A szakadó esőzések eredetének legfõbb oka a hõmérséklet kontrasztja. Az egyik fő ok az, hogy a Földközi-tenger nyár végi magas hőmérséklete ellentétben áll a félsziget szárazföldi felszínének dátumával. A nyár végén a Földközi-tenger hőmérséklete 27 fok körül mozog, bár vannak olyan adatok, amelyek a 31 fokot is elérték.
Másrészt szem előtt kell tartanunk, hogy hazánkban a nyár a legnagyobb légköri stabilitás. A vihar látogatása a nyári hónapokban nem valami nagyon gyakori. Ez idő végén azonban az északi félteke viharai ébredezni kezdenek és szeptember hónapban érkeznek.
A DANA szakadó esőzéseket okoz
Amikor a DANA-ra hivatkozunk, ez magas szinten izolált depressziót jelent. Ez egyenértékű azzal, amit magasságban általában hideg levegő zsebnek hívunk. Ha ez a magassági mélyedés nagyon hideg levegőt tartalmaz a légkör magas szintjén, de a felszínen nincs hideg levegő, A Földközi-tenger közvetlen közelében található. Mivel itt meglehetősen magas a hőmérséklet, ezekben az időpontokban van, nagy a hőmérséklet-különbség a légkör különböző rétege között.
Ez a hőmérséklet-különbség olyan légköri instabilitást jelez, amelyben azt látjuk, hogy a légtömegek nagy könnyedséggel emelkednek, hidegebb levegővel találkozva gyorsan telítődnek vízgőzzel és erős viharokat idéznek elő. Mint tudjuk, amikor a forró levegő a légkör felső része felé emelkedik, a vízcseppek gyors kondenzációját tapasztaljuk. Ha ez a páralecsapódás nagy sebességgel történik, a vihar sokkal erőszakosabb lesz.
Az említetteken kívül, ha ez a magasságcsökkenés a megfelelő helyen helyezkedik el, és eléri ennek az alkotórésznek a szélét, ha hozzáadjuk azt, ami felelős a Földközi-tenger nagy mennyiségű nedvességéért, akkor Rendkívüli esőzések okoztak. Ezek olyan esők, amelyek meghaladhatják a 300 mm-t. Van egy rekord, amelyet 1987 - ben állítottak fel a La Safor 500 mm esővel, szakadó esőzések miatt.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat a szakadó esőzésekről.