A Beaufort-skála, más néven Beaufort szélerőskála, empirikus skála. Ez összefügg a tenger állapotával, tekintve a hullámok magasságát és a szél erejét. A tapasztalatok alapján empirikus oka az, hogy kezdetben nem számított a szél sebességével. Inkább 0 és 12 közötti skálán részletezte. A skála arányosan kapcsolódott a hajó nehézségeihez, bár jelenleg más felhasználási lehetőségei vannak. Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb nehézséget okoz a manőverezés. És minél magasabb, annál bonyolultabbá válik.
A neve feltalálójától, Sir Francis Beaufort-tól származik. Ír haditengerészeti tiszt és vízrajzkutató volt. Az 1800-as év előtt, amikor a haditengerészeti tisztek megfigyeléseket tettek az időjárásról és a duzzadásról, ez kissé szubjektívnek bizonyult. Mivel nem volt objektív skála a tengeri állapot intenzitásának mérésére, Beaufort ekkor állt elő ezzel a skálával, és képes legyen meghatározni és szabványosítani azt az erőt, amellyel mérni kell a tenger állapota.
A Beaufort-skála története
Amint megjegyeztük, eredete a XIX. Század elejére nyúlik vissza. Nem volt amíg 1830-as évek vége mint a Beaufort-skála a hajónaplók szokásos skálájává vált a brit haditengerészet.
Valamely a skálát megalkotta és megkülönböztette, hogy ne essen szubjektivitásba, mindegyik ábrázolása. A benne szereplő számok azt a minőségi feltételt jelentették, hogy egy hajó hogyan fog megbirkózni mindegyikükben.
1850-től kezdődően nemcsak tengeri célokra alakították át. A szélsebesség mérésére szolgáló szélmérő forgatásával együtt ezeket a méréseket átadtuk a skálán leírtakhoz képest. 1906-ban a meteorológus George Simpson, leírást is fűztem a földre gyakorolt hatásairól. A gőzgépek érkezésével bizonyos szempontból kedvelték.
1923-ban teljesen egységesítették. Évtizedekkel később átalakult rajta, például a hurrikánok intenzitása szerint 12-től 16-ig integrálták. Az 1. kategóriájú hurrikán a Beaufort-skálán 12-nek felel meg, a 2. kategória a 13-as a Beaufort-skálán stb. egymás után.
A méretarány sorrendje és hatásai a szárazföldön és a tengeren
Az egyes számok hatásainak ábrázolása a skálán
Ezután a sorrend a legalacsonyabbtól a legmagasabb fokig, egészen a 12. számig, mert onnan kezdünk orkánokról beszélni. A szélsebességet km / h-ban, a tengeri csomókat pedig tengeri mérföld / h-ban képviselik.
| Escala | Erő | Szélsebesség | Csomók | A tenger megjelenése | Hatások a Földön |
|---|---|---|---|---|---|
| 0 | Calma | 0-1 | kevesebb mint 1% | Megnyugodtam | Teljes nyugalom, falevél nem mozog, a füst függőlegesen emelkedik |
| 1 | Enyhe levegő (szél) | 2 a 5 | 1 a 3 | Kis hullámok, nem keletkezik hab | a levelek enyhe mozgása, a füst jelzi a szél irányát |
| 2 | Enyhe szél (gyenge) | 6 a 11 | 4 a 6 | a hullám címerei kissé magasabbak, de törés nélkül | A levelek lehullhatnak, a mezők malmai mozogni kezdenek |
| 3 | Enyhe szellő (laza) | 12 a 19 | 7 a 10 | Kis hullámok és gerincek, amelyek már törnek | A levelek csapkodnak, lobognak a zászlók |
| 4 | Mérsékelt szellő (enyhe) | 12 a 19 | 11 a 16 | hosszabb hullámok gerincekkel, számos bárány | zászlók teljesen kinyújtva. A faágak gyengéd mozgása és a tetejük megrázása |
| 5 | Mérsékelt szellő (hűvös) | 29 a 38 | 17 a 21 | Közepes és mérsékelt hosszú hullámok. Juh nagyon bőséges | A tavak felszíne hullámzik, a fák apró mozdulatai. Zászlók terülnek és remegnek |
| 6 | Erős szellő (hűvös) | 39 a 49 | 22 a 27 | Nagy hullámok kezdenek kialakulni, törő címerekkel és habokkal | a faágak hirtelenebb mozgása. Nehezen tarthatjuk nyitva az ernyőt |
| 7 | Erős szél (friss) | 50 a 61 | 28 a 33 | Súlyos tenger, hullámos, hab a szél irányában hordozható | Nagy fák imbolyognak és dőlnek, nehezen járnak a szél ellen |
| 8 | Kemény szél (ideiglenes) | 62 a 74 | 34 a 40 | Nagy törő hullámok, hab a felszínen | Az ágak és a fák letörnek, a gyaloglás nagyon nehéz, a könnyebb járművek önmagukban mozoghatnak |
| 9 | Nagyon kemény szél (erős vihar) | 75 a 88 | 41 a 47 | Nagyon nagy és törő hullámok, nehezen láthatóak | A faágak letörnek róluk, a gyenge épület teteje letörhet. A járműveket rángatni lehet, és lehetetlen normálisan járni |
| 10 | Ideiglenes nehéz (ideiglenes) | 89 a 102 | 48 a 55 | A tenger felszíne már fehér. A duzzanat nagyon vastag. | A fákat kiirtották, az épületszerkezetek megrongálódtak, és a szabadban lévő dolgok nagymértékben károsodtak. |
| 11 | Nagyon kemény vihar (Squall) | 103 a 117 | 56 a 63 | Kivételesen nagy hullámok, teljesen fehér tenger, szinte nulla láthatóság | Kár mindenütt, nagyon heves esőzések, nagyobb áradások. Az embereket és sok más tárgyat elfújhatja a szél. |
| 12 | Viharos hurrikán (hurrikán) | +118 | +64 | Kivételesen gigantikus hullámok, teljesen nulla láthatóság. | Felrobbanhatnak az emberek, járművek, fák, gyengébb házak, tetők. |
(A 12-es számból hurrikán vagy tájfun származhat, a skála a hurrikánok kategóriáival folytatódna. Bár keveredik a Beaufort-skálával, egy másik felekezethez tartoznának. A Beaufort-skálát mindenekelőtt azért hozták létre, hogy képes legyen írja le a hajók tengeri állapotát)
