Amint a globális átlaghőmérséklet emelkedik a globális felmelegedés miatt, az aszályok várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak a bolygó számos régiójában. Van egy új tanulmány, amely ezt jelzi a szárazföldi ökoszisztémák hosszabb időt vesznek igénybe a közelmúlt aszályai után mint a XX. században voltak.
A bolygó átlaghőmérsékletének növekedése oda vezethet, hogy az ökoszisztémák nem teljesen helyreállnak. Ez a fák pusztulásához és ennélfogva nagyobb üvegházhatású gázok kibocsátásához vezetne.
Az aszály után
Christopher Schwalm, a Woods Hole kutatóközpontból, Falmouth-ból (Massachusetts, Egyesült Államok) és Josh Fisher, a NASA-ból ugyanabban az országban mérte a szárazság utáni gyógyulási időket a világ különböző régióiban. Ennek mérésére klímamodellek és földi mérések vetületeit használták.
A kutatás következtetése az az aszály után szinte minden szárazföldi terület helyreállítása egyre hosszabb ideig tart. Két olyan régió van, amely különösen kiszolgáltatott ennek a jelenségnek. Ez a trópusok és a magas északi szélességi körzetek területe. Ezen a két területen a szárazság utáni gyógyulási idő sokkal hosszabb volt, mint a többin.
Az űrből ismételten láthatja a bolygó összes erdőjét és más ökoszisztémákat, amelyeket aszály sújt. A bolygó átlagos hőmérsékletének növekedésével az aszályok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
A jövő adatai
Az űrben gyűjtött adatok lehetővé teszik a múlt és a jelenlegi éghajlat szimulációinak igazolását, amelyek viszont segítenek csökkenteni a bizonytalanságot a jövőbeni éghajlat-előrejelzésekben.
Az ökoszisztéma helyreállításához szükséges idő kulcsfontosságú paraméter ahhoz, hogy értékelni lehessen ennek túlélésének lehetőségét extrém helyzetekben. Ez is segít megtudni, mi van az a küszöb, ahol a fák kezdenek meghalni a vízhiánytól.
Az aszályok közötti rövidebb időszakok, hosszabb gyógyulási időkkel kombinálva, a fák széleskörű elpusztulásához vezethetnek, ami csökkentheti az érintett szárazföldi területek légköri szén-abszorpciós képességét.