Az éghajlatváltozás jelenti a fő problémát, amely ma a jövőben van. Egyre több olyan technológiát fejlesztenek ki, amelyek képesek megoldásokat vagy alternatívákat keresni ennek a változásnak, amely az egész bolygót érinti.
Tudjuk, hogy a növény- és állatvilág szerepe az létfontosságú a jövő szempontjából. A biológiai sokféleség fenntartása, valamint az élelmiszerláncok és a biológiai körforgások megszakítása jó fegyver az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A tudósok új megfigyelési technikákat tanulmányoznak, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy még mélyebben felfedezzük a növény- és állatvilág szerepét.
Josep Penuelas a globális ökológiára, a növényökofiziológiára, a távérzékelésre és a bioszféra-légkör kölcsönhatásokra szakosodott ökológus, aki az élőlények evolúciójának és az éghajlatváltozásban betöltött szerepének kutatására hivatott. Azt mondta, hogy a klímaváltozás növény- és állatvilágra gyakorolt hatása a fenológiában lesz a legjelentősebb. Ez például akkor történik, amikor eltávolítja a leveleket a lombhullató fákról. A klímaváltozással a hőmérsékleti tartomány nagyon eltér a normálistól. Október hónapban még mindig elég forró ahhoz, hogy a fák értelmezzék, hogy még nincs szükségük leveleik hullatására.
Ugyanez vonatkozik a vonuló madarakra is. Ezek a madarak vándorolnak, hogy fiatalok lehessenek és kellemes hőmérsékleten élhessenek. A hőmérséklet változásával azonban a migrációs útvonalak megváltoztatják az idejüket. Ez a fajta dolog könnyen megfigyelhető az emberek számára, és egyike azoknak a dolgoknak, amelyek náluk vannak nagy jelentősége van a bolygó ökoszisztémáinak működésében. Mivel ezek a fenológiai változások elhúzódnak, egyes fajok helyettesítése másokkal, és ezáltal változásokat okozhat az elterjedési területen.
Az ökológus megerősítette, hogy az elvégzett vizsgálatokban megfigyelhető, hogy mind az emberek, mind a növények és az állatok reagálnak a klímaváltozásra genetikailag változik a vártnál sokkal gyorsabban. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mikroorganizmusokban a genetikai változások sokkal gyorsabbak a szaporodásuk sebessége és az egyedszám miatt. Ezért a mikroorganizmusok könnyebben alkalmazkodnak az éghajlatváltozás hatásaihoz, mert sokkal több generációjuk van, sokkal kevesebb idő alatt.
A Peñuelas által végzett tanulmányokban, hogy megismerhesse az éghajlatváltozás bolygóra gyakorolt hatásainak okait és következményeit, a kommunikációs nyelv amelyeken vannak a virágok. Ezek a tanulmányok olyan adatokat szolgáltathatnak, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ismerjük a növényvilág és a minket körülvevő környezet kapcsolatát.
A növények több gázt cserélnek a légkörrel, mint gondolnánk
A növények kommunikálnak egymással, nem beszélnek és nem intenek, de több száz gázt cserélnek a légkörrel. A fotoszintézis legismertebb dolga az, hogy kicserélődnek oxigén, szén-dioxid és víz, De amit a legtöbb ember nem tud, az az, hogy szénhidrogéneket, alkoholokat és nagy mennyiségű gáznemű vegyületet is cserélnek, amelyek rendkívül fontos biológiai funkciót biztosítanak az egymással való kommunikációhoz.
Ezenkívül a növények nemcsak egymással, hanem a növényevőkkel, a növényevő ragadozókkal is kommunikálnak, amelyek különböző módon támogatják magjaik szétszóródását. Azt is hozzá kell tenni, hogy ez a gázok cseréje az atmoszférával megváltoztatja a légkör kémiai tulajdonságait, ezért levegő minősége hogy lélegzünk. Általában a nagyobb növény- és növénysűrűségű helyeken a belélegzett levegő tisztább és egészségesebb, mivel nagy mennyiségű széndioxidot szív fel a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során.
Az éghajlatváltozást hangsúlyozza a fosszilis üzemanyagok elégetése
A Peñuelas által végzett vizsgálatokban távérzékelési technikákat alkalmaznak annak érdekében, hogy globális, regionális és helyi szinten is működni tudjanak. Távérzékelés szükséges e változások nyomon követéséhez.
"Amit igazoltunk, hogy egyre zöldebb bolygónk van, ahol több a zöld biomassza, és ezt annak tulajdonítjuk, hogy a bolygót a növények táplálékául szolgáló szén-dioxiddal trágyázzuk."
De ez nem mind pozitív, mivel Peñuelas szerint a helyzet aggasztó oka, hogy ez okozza telítettségi helyzetek. Ez azért történik, mert a növényeknek az éghajlatváltozás miatti aszályok miatt nincs víz, vagy tápanyagok hiányoznak, mivel nagyon korlátozottak. Legrosszabb esetben a növényeket korlátozó tényező a fény hiánya.
A fentiek következménye, hogy a zöld tömeg megszűnik aktív lenni, és felszívja az általunk kibocsátott CO2-t, és ezáltal fokozza az üvegházhatást. Ennek megoldásához figyelembe kell venni, hogy létezik a a bolygó CO2-abszorpciós határa és hogy megváltoztatnunk kell az életfajtát, amelyhez hozzászoktunk, mivel ha így folytatódik, a bolygó túlságosan felmelegedne.