Ózonréteg pusztulása

A légkör rétegei között van egy, amely megvéd minket a nap káros ultraibolya sugárzásától. Az ózonrétegről van szó. Az ózonréteg a sztratoszférában található, és főleg ózonból áll. A probléma az, hogy a ózonréteg pusztulása az emberi lény ipari tevékenységének eredményeként. Különböző szerződéseknek köszönhetően csökken a lyuk, amely ebben a rétegben létrejött. Azonban még mindig sok a munka.

Ebben a cikkben eláruljuk, hogy az ózonréteg pusztulása milyen hatással van bolygónkra, és mit kell tennie annak érdekében.

Ózonréteg pusztulása

Ez egy védőréteg, amely a sztratoszférában helyezkedik el. Az élőlényekre káros ultraibolya napsugárzás szűrőjeként működik. Bár ez a réteg nagyon fontos a túlélés szempontjából, mi emberek, úgy tűnik, mégis elhatároztuk, hogy elpusztítjuk. A klórfluor-szénhidrogének olyan vegyi anyagok, amelyek különféle reakciók révén elpusztítják az ózont a sztratoszférában. Ez egy gáz, amely fluorból, klórból és szénből áll. Amikor ez a vegyi anyag eljut a sztratoszférába, fotolízis-reakción megy keresztül a nap ultraibolya sugárzásával. Ez a molekulák lebomlását és klóratomokat igényel. A klór a sztratoszférában reagál az ózonnal, emiatt oxigénatomok képződnek és lebomlanak.

Ózon található a sztratoszférában, és 15-30 kilométer magas. Ez a réteg ózonmolekulákból áll, amelyek viszont 3 oxigénatomból állnak. Ennek a rétegnek az a feladata, hogy elnyelje az ultraibolya B sugárzást és szűrőként működjön a károsodás csökkentése érdekében.

Az ózonréteg pusztulása akkor következik be, amikor kémiai reakció következik be, amely a sztratoszférikus ózon pusztulását okozza. A beeső napsugárzást az ózonréteg szűri, ahol az ózonmolekulákba behatol az ultraibolya B. sugárzás. Amikor ez megtörténik, az ózonmolekulák oxigénre és nitrogén-dioxidra bomlanak. Ezt a folyamatot fotolízisnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a molekulák fény hatására lebomlanak.

Az ózonréteg gyorsított pusztulásának fő oka a klór-fluorozott szénhidrogének kibocsátása. Bár már említettük, hogy a beeső napfény tönkreteszi az ózont, kiegyensúlyozott és semleges módon teszi ezt. Vagyis a fotolízissel lebontott ózonmennyiség megegyezik vagy kisebb, mint az intermolekuláris asszociációval kialakuló ózonmennyiség.

Az ózonréteg elpusztításának elkerülése

Az ózonréteg a sztratoszférában az egész világon kiterjed. Nem azonos vastagságú a Föld minden területén, de koncentrációja változó. Az ózonmolekula három oxigénatomból áll, és gáz formában található meg mind a sztratoszférában, mind a felszínen. Ha troposzférikus ózont találunk, vagyis a földfelszín szintjén, az szennyező és káros az egészségre.

A sztratoszférában található ózon azonban rendelkezik az a küldetés, hogy megvédjük magunkat a Nap ultraibolya sugaraival szemben. Ezek a sugarak károsak a bolygó bőrére, növényzetére és faunájára. Ha az ózonréteg nem létezne, akkor nem tudnánk kimenni anélkül, hogy megégetnénk magunkat, és a bőrrákok még szélesebb körben elterjedtek lennének világszerte.

Az ózonréteg hatására a világűrből érkező napsugárzás nagy része visszatér, és nem éri el a felszínt. Ily módon megvédjük őket a káros sugaraktól.

Ha az ózonréteg annyira meggyengül, hogy átengedi a nap káros UVA-sugarait, az komolyan befolyásolhatja az élet szempontjából nélkülözhetetlen molekulákat, például a DNS-molekulákat.

Emberekben az ilyen folyamatos sugárzásnak való túlzott expozíció súlyos egészségügyi hatásokat okoz, mint pl a rák megjelenése. A növényzetben van még egy a fotoszintézis sebességének csökkenése, alacsonyabb növekedés és termelés. Fotoszintézis nélkül a növények nem tudnak élni vagy oxigént termelni, a folyamat során felszívják a CO2-t.

Végül a tengeri ökoszisztémák is érintettek az első 5 méteres mélységig (ez az a terület, ahol a legnagyobb a napsugárzás előfordulása). Az óceán ezen területein a fitoplankton fotoszintetikus sebessége csökken, ami létfontosságú, mivel ez az élelmiszerlánc alapja.

Hogyan vigyázzon rá

Az ózonréteg védelme érdekében a kormányoknak világszerte intézkedéseket kell hozniuk e káros gázok kibocsátásának csökkentésére. Ellenkező esetben sok növény szenvedhet napsugárzástól, növekedhet a bőrrák, és néhány komolyabb környezeti probléma is felmerülhet.

Egyéni szinten, mint polgár, megteheti, hogy olyan aeroszoltermékeket vásárol, amelyek nem tartalmaznak ózont roncsoló részecskéket vagy ilyen részecskékkel készülnek. Ennek a molekulának a legpusztítóbb gázai a következők:

• CFC-k (klór-fluorozott szénhidrogének). Ezek a legpusztítóbbak, és aeroszol formájában szabadulnak fel. Nagyon hosszú életük van a légkörben, ezért azok, amelyeket a XNUMX. század közepén szabadon engedtek, még mindig kárt okoznak.
• Halogénezett szénhidrogén. Ez a termék a tűzoltó készülékekben található. A legjobb az, ha megbizonyosodunk arról, hogy az általunk vásárolt tűzoltó készülékben nincs ez a gáz.
• Metil-bromid. A faültetvényekben használt növényvédő szer. A környezetbe kerülve tönkreteszi az ózont. Ideális, ha nem ilyen fákkal készített bútorokat vásárol.
• Ne vásároljon CFC-ket tartalmazó spray-ket.
• Ne használjon halonoltó készülékeket.
• Olyan szigetelőanyagot vásároljon, amely nem tartalmaz CFC-ket akárcsak az agglomerált parafa.
• Ha egy jó légkondicionáló karbantartás, megakadályozzuk a CFC-részecskék eljutását az ózonrétegbe.
• Ha a hűtőszekrény nem hűl le, ahogy kell, szivároghat a CFC. Ugyanez vonatkozik a jármű légkondicionálójára is.
• A lehető legkevesebbet használja az autót, és használjon tömegközlekedést vagy kerékpárt.
• Vásároljon energiatakarékos izzókat.
• Mindig keresse meg a legrövidebb utat autóval utazni, ha nincs más lehetőség, mint hogy elvegyék. Ily módon mi is a zsebbe nézünk.
• A lehető legkevesebbet használja a légkondicionálást és a fűtést.

Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat az ózonréteg megsemmisítéséről és annak fontosságáról.